Bár kevés azon nyugdíjasok száma, akik egészségben tudnak munkát vállalni nyugdíjazásuk után, de az utóbbi időben a nehéz megélhetés miatt is sokan dolgoznak valamilyen formában.
158 ezer idős honfitársunk dolgozik, nagyobb részük teljes állásban. A pénztelenség azonban csak a három fő ok egyike, mondta az ATV-ben Farkas András. A hazai és nemzetközi statisztikák alapján nyugdíjba vonulás után sok embernek már nem sok egészséges év jut: ebben a tekintetben Magyarország és a volt szocialista országok eléggé rossz számokat produkálnak, összevetve például a mediterrán országon nyugdíjasaival, emlékeztetett az ATV Start című műsorában Farkas András nyugdíjszakértő.
A hatvanötödik életév betöltését követően honfitársaink várható élettartama átlagosan 16,8 év, miközben Spanyolországban 22 év. A különbség okai között életmódbeli tényezőket is találunk: dohányzás, alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, egészségtelen táplálkozás, szűrővizsgálatok elhanyagolása. Mindemellett a statisztikák hazánkban is folyamatosan javulnak. „A húsz évvel ezelőtti állapothoz képest másfél-két évvel tovább élünk, és az egészségben várható élettartam is folyamatosan nő – még ha lassan is”, mondta Farkas András.
Egy „átlagos” magyar nő arra számíthat, hogy 65 éves korát betöltve még 223-225 hónapig kap majd nyugdíjat. A férfiak esetében ez a szám sokkal kevesebb, ők 175-176 hónappal kalkulálhatnak. Egy budapesti átlagos várható élettartamú ember négy évvel hosszabb ideig él, mint az átlagos országos élettartamú honfitársa, ugyanakkor vannak olyan országrészek Nógrádban és Tolnában, ahol az országos átlagnál három évvel rövidebb a várható élettartam.
Farkas András szerint „most kezdett előtérbe kerülni a mentális betegségek eddig rejtett hatása, ami a stresszfaktorra vezethető vissza: feltehetően mi sokkal idegesebben élünk, mint a környező országok lakói, ez az egyik legnagyobb baj, aztán persze jönnek a klasszikus táplálkozási problémák.” Farkas András szerint a magyar lakosság egészségtudata olyan, mint egy tizenkét éves gyereké: megtanulta az iskolában, hogy mit kellene tenni, de nem teszi. A nyugdíjszakértő hozzátette: a kiemelkedő stresszhez az is hozzájárul, hogy a politika a hétköznapi beszélgetésekbe is beszűrődik és komoly mértékben feszültséget kelt: „Nem véletlenül imádnak a magyarok nyaralni menni, mivel külföldön sokkal kevésbé érzik ezt a feszültséget, hamar kisimulnak a vonások”.
A műsorban az is szóba került, hogy hazánkban 158 ezer öregségi nyugdíjas dolgozik, ráadásul nagy részük teljes állásban. A tény mögött azonban meglepő módon nem csak negatív okok húzódnak. Ha dolgozik valaki, eleve meghosszabbítja az életét: ezt minden kutatás kimutatta, hiszen nem esik ki a szociális közegéből, továbbra is fontosnak érezheti magát, mert van feladata. A nyugdíjasok egy része azért dolgozik, mert „nem is tudna elmenni nyugdíjba”, például orvosok, pedagógusok.
A nyugdíjasok másik része azért szeretne tovább dolgozni, mert szereti a munkáját. A harmadik halmazba tartoznak azok, akik kényszerűségből dolgoznak, mert olyan alacsony a nyugdíja.A statisztikák alapján a nők kedvezményes nyugdíja mellett dolgoznak a legtöbben, ami teljesen érthető, hiszen a hölgyek három, négy, öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt elmennek nyugdíjba, ám egy 60-62 éves hölgy teljes erőbedobással képes dolgozni, miközben természetesen élvezheti a nyugdíját is, mondta a műsorban Farkas András.
Forrás: atv.hu
