A feldolgozóiparban 1 ezerrel, míg a közszolgáltatások területén 9 ezer fővel csökkent a létszám, a mezőgazdaságban pedig 10 ezer fővel, az építőiparban 13 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 13 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám az előző év azonos időszakához képest.
Új csúcsra nőtt a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 22 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 7 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 14 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így a referenciának tekintett háromhavi átlag, vagyis május-július átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 728 ezer fő volt. Az előző hónapban a 15-74 éves népesség 67.6%-a volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66.7%-os aktivitási rátával és az előző hónapban mért 67.7%-os szinttel szemben.
A legutolsó hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3.9% volt az előző havi 3.8%-ot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3.5%-os szint után. 2023 júliusában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 227,3 ezer álláskereső szerepelt, ami 4 ezer fővel kevesebb az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva. A tárgyhónapban összesen 32,9 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 13,2%-ot tett ki. Az új regisztrálók száma az előző év azonos időszakához képest 18,6%-kal nőtt, de a számuk továbbra is alacsony. 2023 júliusában a munkaadók összesen 43,8 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 118,3 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 83,1 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 74,5 ezer után.
A teljes foglalkoztatottság közelében
A hazai foglalkoztatottsági szint új csúcsra emelkedett – amit a nyári szezonalitás is segít –, miközben a munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt az aktivitás is rekordmagasságba került, megközelítve az 5 millió főt. Az őszi hónapokra ismét a korábbi 3.5%-os szintre csökkenő munkanélküliségre számítunk a jelenlegi folyamatok alapján, az idei éves átlagos ráta pedig 3.7% lehet, ami a munkaerőpiacilag aktívak között gyakorlatilag teljes foglalkoztatást mutat. Így a mérsékelt recessziós és magas kamatkörnyezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek egyik oka, hogy a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők és átmenetileg vállalhatják a „kapun belüli munkanélküliséget” is, mivel a későbbi toborzás költsége magasabb lehet, mint a megtartási költség.
Ezzel együtt az extenzív, vagyis mennyiségi munkaerő bővülés határaihoz érve a vállalatok a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak – amit az egyéb költségek megugrása is indokol -, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság felzárkózása szempontjából. A magyar munkaerőpiac továbbra is stabil és egyben új csúcsra is ér, a nyári hónapokban ismét növekedett a foglalkoztatottak száma, vagyis a negatív belső és külső tényezők nem gyakorolnak érdemi hatást a 4,7 millió fő feletti történelmi foglalkoztatottsági szintre, ami a többi fejlett gazdasággal egyetemben némi meglepetésre ad okot, mivel az erőteljes kamatemelések ennek az ellenkezőjét céloznák az inflációs célok elérése érdekében.
Erős a kereslet a munkaerő iránt
Eközben az aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezetben. Az ukrajnai háború, az energiaárak tavalyi megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós jelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából. A munkaerőpiaci feszesség továbbra is magas, sőt még növekedett is, a 80 ezret meghaladó bejelentett betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt.
Azonban 12 hónapos időtávon a masszív kamatemelések, az inputköltségek megemelkedett szintjének és a reáljövedelmek csökkenésének hatására kialakuló mérsékelt európai recessziós környezet esetén csökkenhet a munkaerőpiac feszessége, első körben a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül, de ennek egyelőre nem igazán látni jelét. Továbbra is a legakutabb kérdés, hogy az ár-bér spirált illetve a profitok megugrását okozó áremeléseket, illetve a várakozások beragadását megakadályozni igyekvő jegybankok mikor tudnak immár érdemben hűtő hatást kifejteni a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban, de érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben.
A továbbra is relatíve erős munkaerő kereslet egyben erősíti az aggodalmakat, hogy a 2%-os jegybanki inflációs célokhoz való visszatérés és a várakozások ilyen szintű csökkenése mikor következhet be és milyen időhorizonton lesz szükséges a jelenlegi monetáris szigor a várakozások optimalizálásához. 2023 II. negyedévében továbbra is összeségében bővülő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is.
Forrás: profitline.hu
