A KSH adatai szerint csökkent a szegénységben élők száma hazánkban az utóbbi időben. 2010 óta fokozatosan javult a helyzet, a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya a legalacsonyabbak egyike az unió tagállamai között.
Szalai Piroska, munkaerőpiaci szakértő szerint az ellenzéki állításokkal szemben Magyarország továbbra sincs az unió legszegényebbjei között. Elemzése szerint hazánkban 2021-ben is alacsonyabb volt a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők aránya a gyermeket nevelő háztartásokban, mint azokban, amelyben nem éltek 18 évesnél fiatalabbak, így elmondhatjuk, hogy 2021-ben sem jelentett már szegénységi többletkockázatot a gyermeknevelés.
Mind a relatív jövedelmi szegénységi arány, mind a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya a legalacsonyabbak egyike az unió tagállamai között. Az Eurostat 2020-as adatai alapján a tizenharmadik helyen állunk, 2017 óta az uniós átlagnál alacsonyabb a szegénység kockázatával élők aránya, s ezt a járvány időszaka sem befolyásolta negatívan. Az elemzés szerint 2010 környékén Magyarország valóban a három legrosszabb ország között szerepelt, de az elmúlt évtizedben ötször nagyobb arányban javultunk, mint az unió átlaga.
Szalai Piroska kiemelte, hogy a szegénységet az unióban egységesen használt mutatóval érdemes vizsgálni, ez alkalmas a tagállamok összehasonlítására is, amely szerint a legfrissebb, 2021. évi adatsorát a KSH múlt pénteken tette közzé. Ennek alapján az előző évihez viszonyítva 20 ezer fős csökkenés mellett 1 millió 844 ezer fő volt érintett, ami a lakosság 19,3 százaléka, 2014-ben még 2 millió 970 ezer főt érintett, ami a lakosság 30,6%-át jelentette akkor.
Forrás: Mandiner.hu, vasarnap.hu
