Károsnak tartja a KATA módosítását az IVSZ – Szövetség a digitális gazdaságért. Azt javasolják, hogy a módosítások csak 2023. január 1-jén lépjenek életbe, és addig a digitális gazdaság szereplőivel egyeztetve új, egyszerűsített adónem kerüljön kidolgozásra. Az új adórendelkezés informatikus hiányhoz is vezethet.
Az IVSZ azt javasolja a törvényhozóknak, hogy olyan módon alakítsák át a magyar adórendszert, hogy az képes legyen követni a hagyományos foglalkoztatási formák fellazulását, illetve az atipikus formák térnyerését. Egy, a jelenleginél rugalmasabb, a modern munkakörökhöz a jelenlegi, korábbi adónemeknél jobban igazodó rendszer a kormányzat fiskális bevételeinek növelésére irányuló jogos szándékát is elősegítené” – írja tegnap kiadott közleményében a szövetség. Az új szabályok erősen szűkitik azok körét, akik ezt a népszerű adónemet választhajtják. Megszűnik a másodállású KATA lehetősége, illetve KATA-s vállalkozó kizárólag magánembernek adhat számlát. Eközben az adózás felső összeghatárát évi 15-ről 18 millióra emelték. A vállalkozóknak legkésőbb szeptember 25-ig kell jelezniük a NAV-nál, ha az új szabályok szerint is ezt az adónemet választanák. A módosítás a bevált indoklást veszi elő: a KATA-sok és munkaadóik csaltak (bujtatott foglalkoztatás). A szervezet szerint az ország versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú szektorokban, így a digitális ágazatokban is egyre többen dolgoznak a hagyományos alkalmazotti viszonytól eltérő foglalkoztatási formában. „Számukra meg kell teremteni az egyszerű és kompetitív adózás lehetőséget.” A szövetség közleményében konkrét javaslatot is tesz arra, hogy milyen feltételeknek kellene megfelelnie a KATA helyett bevezetendő új adónemnek: egyszerű szabályok mentén stabil és kiszámítható, alacsony belépési küszöb mellett támogatja az atipikus munkavégzést (részmunkaidő, digitális nomád),adminisztrációja minden elemében digitalizált, átlátható és külső segítség nélkül is elvégezhető, vélt adóelőnyökért nem ösztönöz fiktív gazdasági cselekményekre, felfelé nyitott, azaz folyamatos átmenetet biztosít a komplexebb cégformák felé mind adminisztrációban, mind az összes adóteher változásában. Mint a közlemény írja, a döntéshozók is tisztában vannak azzal, hogy egyelőre az informatikai és digitális munkaerőhiány növekedésével kell számolni, ami Magyarország digitális fejlődésének egyik fontos korlátozó tényezője. A szaktárca, az IVSZ és a KIFÜ megbízásából ugyanis készült egy átfogó digitális munkaerőpiaci felmérés, amely szerint a következő években a munkaerőpiac keresleti oldalán tovább bővül a magas szintű digitális felkészültséget igénylő munkahelyek aránya, amit a kínálati oldal nem képes követni. A hiány két éven belül 26 ezer fő lesz. Eközben a pandémia tovább növelte az iparágban dolgozók körében az atipikus foglalkoztatási formák népszerűségét. Egyre több szakember dolgozik digitális nomádként, szabadúszóként egyszerre több hazai vagy külföldi megrendelőnek, és a teljes vagy hibrid home office munkarend is általánossá vált. Komoly csapást jelentene, ha azok, akik jelenleg magyar gazdasági szereplőknek végeznek munkát, bármilyen megfontolásból magasabb fizetéssel kecsegtető külföldi munkavállalás mellett döntenének. Ha pedig ez kiköltözést is jelentene, akkor az a fogyasztási oldalon is sújtaná a gazdaságot. Emiatt megrekedhet a kisvállalkozások digitalizációja is, miközben a versenyképességük javításához elengedhetetlen lenne az e téren történő előrelépés. „A hazai kkv-k technológiai fejlődését számos olyan tanácsadó, szabadúszó IT-szakember segíti, akik a KATA-ról más adónemre áttérve drágábban tudják csak kínálni szolgáltatásaikat az egyébként is hagyományosan árérzékeny, és a DESI-index alapján a digitalizáció terén súlyos lemaradásokkal küzdő magyar kkv-szektornak” – írja a közlemény. Ez összességében jelentősen hat majd az egész gazdaság versenyképességre.
Forrás: bitport.hu
