Bár a kormány szerint a magyar gazdaság és különösen a foglalkoztatás rekordokat dönt, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) decemberi adataiból kihámozható három olyan tényező, amely jelentősen árnyalja a kormányzati sikerpropagandát – írja a 444.hu
Átlagosan majdnem másfél évbe telik Magyarországon, mire egy munkanélküli állást talál magának és jelentős azok aránya, akik semmilyen támogatást nem kapnak. Eközben a munkaerőpiaci járulék egy részét zsebre teszi a kormány. Az álláskeresők 40,3 százaléka semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott, a tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában 16,8 százalékos növekedés látszik az egy évvel korábbi adathoz képest, illetve az átlagos regisztrációs idő 490 nap, tehát átlagosan 16 hónapba telik munkát találni Magyarországon. E szerint emelkedik a tartósan regisztrált álláskeresők száma, a regisztrációs idő hossza növekszik, ráadásul az álláskeresők 40 százaléka nem kap egy fillér támogatást sem. A GKI tavaly nyáron kiszámolta, hogy a befizetett 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékból 2012 és 2020 között 600 milliárd forint jutott munkanélküli ellátásra, így 2021-re az államháztartásnak 1100 milliárd forintos többlete származott a munkanélküliek ellátására befizetett járulékokból. Ha a közmunkaprogramot is a munkaerő-piaci járulékokból fizetendőnek tekintik, akkor a közmunkások bérének kifizetése mellett (az uniós programokkal is számolva) is 70 milliárd forintos többlete maradt az államnak 2020-ra. Ez a három hónapos helyett akár egy vészhelyzeti 5 hónapos támogatási időszakot is lehetővé tett volna az újonnan munkanélküli ellátásban részesülőknek.
Forrás: napi.hu
