A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,9%-kal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben, ezt jelentősen meghaladóan, 13,5%-kal nőttek Februárban is folytatódott a bérek dinamikus növekedése, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 414 400 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 275 600 forint volt, mindkettő 9,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban – derült ki a KSH adataiból.
A bruttó mediánkereset azonban közel 100 ezer forinttal alacsonyabb az átlagnál. Az idei év elején is magas maradt a bérdinamika a magyar gazdaságban, annak ellenére, hogy a koronavírus-járvány már több mint egy éve komoly terhet jelent a vállalatoknak. A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,8%-kal nőtt a Központi Statisztikai Hivatal szerint. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 414 ezer, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 425 100 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 276 ezer, a kedvezményeket is figyelembe véve 284 ezer forintot ért el. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 391 100 forintra becsülhető, ez 10,7%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.Ha nemcsak az 5 fő feletti vállalatokat vizsgáljuk, hanem a teljes nemzetgazdaságot, akkor alacsonyabb bruttó és nettó béreket kapunk. A bruttó így 402 ezer forint, míg a nettó átlagkereset 267 ezer forint. (A KSH 2021-től nemcsak az 5 fő feletti cégeket vizsgálja, hanem közzéteszi a teljes nemzetgazdaság kereseti adatait.)Az adatokat pedig immár ki tudjuk egészíteni a mediánbérrel is – ez az a kereset, amelynél a dolgozók fele többet, a másik fele kevesebbet keres -, ami idén februárban bruttó 316 500 forinton alakult. A mediánbérről hosszú ideig kevés információ volt Magyarországon, az idei adatközlés azonban ezzel is kiegészült. Ami a vállalati szektort illeti, itt alacsonyabb volt a bérdinamika, mint a nemzetgazdasági átlag, utóbbit ugyanis a költségvetési szektor gyorsabb béremelése emelte fel. A költségvetésben nem egységesen gyors a bérdinamika, az átlagot az egészségügyben dolgozók – döntően orvosok – 30%-os átlagos idei béremelése húzza fel. A gyors nominális béremelésnek köszönhetően a 3% fölé emelkedő infláció ellenére is meghaladta a 6%-ot a keresetek reálnövekedése.
Forrás: portfolio.hu
