Az EU-tagországhoz képest hazánk jó helyzetben van a (a járvány előtti ) GDP-növekedés, a munkaerőpiaci helyzet, és a lakossági fogyasztás tekintetében, ami alapot jelenthet az újrainduláshoz. Az EU tagországai közül az első negyedévben nálunk nőtt a legjobban a lakossági fogyasztás.
A GDP-arányos államadósság elmúlt években kirajzolódó csökkenő trendje és a pozitív külső finanszírozási képesség egyaránt növelheti az ország pénzügyi védettségét. Az Európai Unió tagországai közül sokan már az idei első negyedévben komoly gazdasági visszaesést szenvedtek el. Ez többnyire a koronavírus korábbi megjelenésével és a kevésbé hatékony járványkezeléssel magyarázható. A legnagyobb mértékű GDP zsugorodás Olaszországot, Franciaországot és Spanyolországot sújtotta. Magyarország az első negyedévben még 2 százalékkal növekedett a szezonálisan kiigazított adatok alapján. Ehhez társult hazánk tavaly negyedik negyedéves 4,6 százalékos GDP bővülési üteme. Ekkora növekedést csupán néhány tagországban mértek. A korábbi és a várható növekedést egyaránt támogatja a kiemelkedően alacsony magyar munkanélküliségi ráta, mely áprilisban 3,8, májusban 4,1 százalékon állt. Ezek az értékek uniós összehasonlításban is rendkívül alacsonynak számítanak. A koronavírus tehát erős, egészséges állapotban érte a hazai gazdaságot akkor, amikor már közel volt a teljes foglalkoztatottsági szint. Az Európai Unió tagországai közül Magyarországon növekedett az első negyedévben a legdinamikusabban a lakossági fogyasztás. Az alacsony munkanélküliségi rátának, a korábbi évek dinamikus béremelkedésének és a 8-10 százalékon alakuló lakossági megtakarítási rátának köszönhetően a járvány legnehezebb hónapjait követően viszonylag magas szinten tud stabilizálódni a lakossági fogyasztás. Emellett a Magyar Nemzeti Bank és a kormány által meglehetősen gyorsan bevezetett, a GDP 18-20 százalékát közelítő mentőcsomagok családok százezreinek mentette meg a munkahelyét, amivel párhuzamosan elkerülhetővé vált egy jelentősebb vállalati csődhullám. Ezek a tényezők szintén hozzájárulnak a lakossági fogyasztás fokozódó bővüléséhez. A folyó fizetési mérleg egyenlege nagyságrendileg nulla százalék közelében alakult Magyarország esetében. E tekintetben hazánk az EU középmezőnyében helyezkedik el. Az exportorientált magyar gazdaságnak meglehetősen rossz hír a külső kereslet gyengülése. A viszonylag ellenálló belső kereslet és a mérsékeltebb exportpiaci aktivitás párosa idén, 2021-ben és 2022-ben is enyhe negatív tartományban tarthatja a folyó fizetési mérlegünk egyenlegét. Azt ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy Magyarország külső finanszírozási képessége, azaz a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege 2022 végéig többletes lehet. Ilyen szempontból hazánk tartósan nettó hitelnyújtói pozícióban maradhat. A dinamikus lakossági fogyasztás tükrében Magyarországon az elmúlt időszakban emelkedett szinteken alakult az infláció. A visegrádi országok közül azonban Lengyelországban és Csehországban is magasabb értékeket mutatott a fogyasztói árindex április és május során.A koronavírus járványnak jelentős infláció csökkentő hatásai vannak, így a hazai és a nemzetközi inflációs mutatók is a korábbi negyedévekhez képest alacsonyabb pályára kerülhetnek.Az államadósság elinflálása szempontjából nem is akkora tragédia, ha az inflációs mutatók időről időre a jegybanki 2-4 százalékos toleranciasáv felső részénél navigálnak. Az elmúlt évek gyors gazdasági növekedésének és a fegyelmezett költségvetési politikának köszönhetően számottevően csökkent Magyarország GDP arányos államadóssága, mely mutató napjainkban az EU középmezőnyében helyezkedik el.
Forrás:novekedes.hu
