Jogharmonizációs csomagot vittek a parlament elé, hogy a vitás joghelyzeteket egyértelműbben lehessen kezelni a vállalkozásoknál. Adószakértői körökben gyakran okoz fejtörést ugyanis az olyan ügyletek kezelése, amelyek a több tagállamban – például telephelyként – működő gazdasági szervezeteknél a tagállamok eltérő adószabályai miatt eltérő adókövetkezményeket idéznek elő.
Az Országgyűléshez a múlt héten beterjesztett jogharmonizációs csomag egyes elemei az ilyen helyzeteket igyekszik rendezni. A T/6349. számú törvényjavaslat az uniós jogharmonizáció miatt szükséges módosításokat tartalmazza. Társasági adózás szempontjából a legfontosabb az úgynevezett ATAD (Anti-Tax Avoidance Directive), magyarul Adó Kikerülés Ellenes Irányelv és módosításainak a tagállami bevezetése. A hibridekkel kapcsolatos intézkedések a 2016/1164-es irányelvet módosító 2017/952-es EU irányelvben szerepelnek. Az adórendszerek egymástól eltérőek. Hibrideknek azokat a struktúrákat, vagy gazdálkodó szervezeteket nevezzük, amelyeknek a jövedelem folyamát, ráfordításait vagy a gazdálkodó szervezet adóalanyiságát két állam másképpen értelmezi adóztatási szempontból és emiatt a két államban az adókövetkezmények is eltérőek lesznek.
Hibrid struktúrára a klasszikus példa az a jelentős összegű tagi kölcsön, amelynek a futamideje 100 év és a kamata egyenlő a társaság mindenkori nyereségének az 50 százalékával. A kifizető államban a kamat költségként elszámolható. Abban az államban azonban, ahol a kamatban részesülő belföldi illetőségű a kamatot rejtett osztalékká minősítik át, mivel ilyen feltételek mellett bank nem adna, társaság pedig nem venne fel kölcsönt. A kölcsön feltételei sokkal inkább egy tőkebefektetésre hasonlítanak. A kapott osztalék azonban adómentes. Így a jövedelem eltérő minősítésének az lesz a következménye, hogy az egyik államban levonható ráfordítás keletkezik, míg a másik államban nem keletkezik ezzel azonos nagyságú jövedelem.
Forrás: adozona.hu
