Magyarországon idén májusban 3,9 százalékos volt az infláció, ez stagnálást jelent, ugyanakkor a fontosabb mutató, a maginfláció 4 százalékra gyorsult. Ezért a jegybanktól újabb enyhe szigorítás várható.
Továbbra is magas szinten van az infláció. Májusban éves összevetésben 3,9 százalékkal emelkedtek az árak, ez megegyezik az április áremelkedési ütemmel. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője elmondta: májusban az 5,6 százalékkal dráguló élelmiszerek és a közel 13 százalékkal dráguló dohányáruk felfelé húzták az inflációt, emellett az üzemanyagok is hozzájárultak a magas szinthez. A tényleges inflációs folyamatokat legjobban leképező, azaz a változékony élelmiszer-, energia- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció 4 százalékos volt, ami gyorsulást jelent.Németh Dávid szerint júniusban és júliusban mérsékeltebb lehet a fő inflációs adat, mert egy évvel korábban az üzemanyagárak ekkor adtak lökést a mutatónak. Ráadásul június elején már csökkentek az üzemanyagárak, ha pedig nem drágulnak a hónap folyamán, akkor ez hozzájárulhat a visszafogottabb árindexhez. A maginflációnál azonban nem várható lassulás. A jegybank legfrissebb adatokról szóló elemzése szerint továbbra is látható a belső piachoz köthető árnyomás, például a piaci szolgáltatások drágulása.A mostani adatok, főként a maginfláció gyorsulása miatt indokolt lehet a monetáris szigorítás júniusban. A jegybank várhatóan továbbra is hangsúlyozni fogja, hogy a nemzetközi gazdaság lassulása mérsékelheti a belső piacról érkező inflációs nyomást. Hosszabb távon pedig az MNB-nek további adatokra lesz szüksége a belső és külső hatások elemzéséhez, amelyek alapján újabb döntéseket hozhat a monetáris feltételekről. Éppen ezért arra számítunk, hogy a jegybank, egy a márciusihoz hasonló apró szigorítást hajt végre majd júniusban. Az egynapos betétek kamatszintjét 10 bázisponttal megemeli és így az pozitív tartományba kerül, valamint a likviditás szűkítése is benne van a pakliban.A szakember szerint az inflációt felfelé húzza a nettó reálbérek emelkedése. Egyrészt a cégek kénytelenek előbb-utóbb érvényesíteni az áraikban a magasabb fizetéseket. Emellett a lakosság egyre többet fogyaszt, egyre többet vásárol. A fogyasztás erejét mutatja, hogy az első negyedévben 5,3 százalékos GDP-bővülésből – a felhasználási oldalon – 3,2 százalékponttal részesedett a lakossági fogyasztást is magában foglaló végső fogyasztás. – emelte ki a szakember, aki a mostani kilátások alapján 3,5 százalékos éves átlagos inflációt vár az idén.
Forrás: prifitline.hu
