Magyarországon együtt van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, ugyanis keleten változatlanul sokan nem dolgoznak, míg nyugaton hiány van munkaerőből. Tavaly is folytatódott a foglalkoztatottak létszámnövekedése, éves átlagban már 4 millió 470 ezren dolgoztak, 1,1 százalékkal többen, mint az előző évben – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglalója nyomán a portfolio.hu.
A foglalkoztatás bővülési üteme azonban elmaradt az elmúlt évekre jellemzőtől, mivel – részben demográfiai okból, részben az előző évek kedvező konjunkturális folyamataiból adódóan – egyre kevesebb a foglalkoztatható munkaerő. Hiába, hogy már 16-tól legalább 64 éves korig dolgoztathatják az embert, és egyre nehezebb munka helyett a tanulást választani, a Magyarországon maradó potenciális munkavállalók száma 2010-es 6 millió 736 ezerről 6 millió 369 ezerre esett 2018-ra. Eközben a hivatalosan bejelentett foglalkoztatottak között tavaly már 40 ezer külföldi állampolgár volt – főleg szerbek és ukránok -, 17 százalékkal több, mint 2017-ben.
2018 végén már több mint 80 ezer betöltetlen álláshely volt hivatalosan, ami csaknem duplája a három évvel korábbinak. Szakmai szervezetek azonban legalább 200 ezer főre teszik a képzett munkaerő hiányát, a Portfolio becslése szerint pedig elérheti a 300 ezret is – ha ez utóbbi becslés helytálló, valóban munkaerőhiányról lehet beszélni. A munkaerő-tartalék kategóriába az év utolsó negyedévében – alulfoglalkoztatottak nélkül számolva – 281 ezren tartoztak. Emellett az elsődleges munkaerőpiac szempontjából potenciális bázisnak minősült a közel 123 ezer közfoglalkoztatott is. A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt alkotják az uniós definíció szerinti „potenciális munkaerőtartalékot”. 2018 negyedik negyedévben már csak 310 ezren feleltek meg ennek a definíciónak, ebből 29 ezren – mint alulfoglalkoztatottak – a foglalkoztatottak között is szerepeltek. A területi különbségek látszanak: az ország teljesen kettészakadt, és az évek óta gyakran hallott munkaerőpiaci trendek csak a gazdaságilag fejlettebb országrészekre igazak. Budapest kivételével valamennyi régióban nőtt a foglalkoztatottak száma, létszámarányosan a legnagyobb növekedés Pest régióban és Nyugat-Dunántúlon volt. Ez utóbbinál a belső munkaerő-tartalék lényegében már elfogyott. A munkaerő-tartalék jelentős része az ország észak-északkeleti területein él, míg a többlet munkaerőt zömében az ország gazdaságilag fejlettebb régiói igénylik. A keleti régióban továbbra is magas munkanélküliség és jelentős munkaerő-tartalék jellemző.
Forrás: nepszava.hu
