Régiónkban a gazdasági migráció már eddig is óriási problémákat okozott, s Zoran Dordevic szerb szociális miniszter már nyíltan beszél arról, hogy sok szerb ugyan turistaként utazik külföldre, végül mégis ott vállal munkát.
A szerbek egy koordinációs csoportot hoztak létre, amely figyelemmel kíséri a Szerbiából kiinduló gazdasági migrációt, hogy ezután akciótervet dolgozzanak ki az elvándorlás okozta problémák orvoslására. Jelenleg ugyanis még pontos felmérések sincsenek az elvándorlásról, a becslések szerint évente 40 és 70 ezer között mozog azok száma, akik Nyugat-Európában próbálnak szerencsét. Közeleg az a dátum, amikortól nem uniós állampolgárok szabadon vállalhatnak munkát Németországban. Berlin ugyanis decemberben elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében 2020-tól lehetővé teszik a nem európai uniós országokból érkező, képzett munkaerő alkalmazását. Az új szabályozás értelmében a jövőben a németországi munkaadóknak már nem kell bizonyítaniuk, hogy az adott munkahelyre nem találtak megfelelő munkaerőt odahaza vagy az Európai Unióban. Emellett a városoknak és önkormányzatoknak is adott a lehetőség, hogy maguk változtassák meg az előírásokat a munkaerőpiac változásaival összhangban. Németországban már 1,2 millió szabad munkahely van, ahová nem találnak dolgozót. A jövőre életbe lépő változtatásoknak köszönhetően azonban rengeteg nyugat-balkáni országból érkező munkás számára válik lehetővé a munkavállalás és a letelepedés. Nem csak Szerbia néz szembe hasonló elvándorlási hullámmal. Horvátország még hat évvel ezelőtt csatlakozott az Európai Unióhoz, azóta egyre nagyobb ütemben fogy a lakosság. Csak 2017-ben 47 ezren távoztak az országból. Rosszabb a helyzet Ukrajnában. A Geopolitical Futures elemzése szerint az egyre mélyebb szegénység és a katonai beavatkozástól való félelem új migrációs hullámot indíthat el Ukrajnából. Az IMF szerint 2 és 3 millió közé tehető azon ukránok száma, akik külföldön dolgoznak. Ez pedig cseppet sem meglepő egy olyan országban, ahol 8 százalékról 55 százalékra nőtt a szegénység 2014 és 2017 között. Sokan attól tartanak, a jövő évtől még inkább felgyorsul a nem uniós európai országokból az elvándorlás. Habár az egymilliónál is több szabad németországi munkahely rendkívül vonzó az uniós integrációból kimaradt – vagy abban megrekedt – régiós országok lakóinak, a munkaerő elszívása minden eddiginél nehezebb helyzetbe sodorhatja régiónk gazdaságait. Olyannyira, hogy ma már, amikor csökkenő munkanélküliségről beszélnek a statisztikák, mindenki tudja, valójában csak a gazdasági migráció gyorsult fel.
Forrás:magyarhang.org
