Vannak olyan helyzetek, és szituációk, amikor önzőnek kell lennünk a saját magunk érdekében. A magánéletben biztosan előfordult már velünk. Mi a helyzet a munkahelyen? Mennyire éri meg önzőnek lenni, csak azért, hogy saját céljainkat elérjük, és akaratunkat érvényesítsük a többiekkel szemben? Hosszútávon lehet nem kifizetődő, mert könnyen megutálhatnak bennünket, (hacsak nem vagyunk vezetők, mert akkor úgy is az történik, amit mi szeretnénk… ? Milyen önmagunkra irányuló szerepek lehetnek a munkahelyen? Ezekből szemezgetünk egy keveset.
Önmagunkra irányuló szerepek: Az egyéni céljainkat felturbózzuk és előtérbe helyezzük, mindezt a csoport rovására tesszük.
Blokkoljuk a munkavégzést: negatívan állunk hozzá a csapathoz, a kijelölt feladatokhoz, látszólag ok nélkül bojkottáljuk a munkát, a csoport által elvetett témákkal hozakodunk elő, (mikor mindenki tudja, hogy azok nem jók) ahelyett, hogy új ötletekkel állnánk elő.
Elismerést akarunk kivívni: Egyfolytában azt hangsúlyozzuk, hogy milyen jók vagyunk! Dicsekedünk elért eredményeinkkel a folyosón, mindenkinek azt mondjuk, nélkülünk nem is működne a vállalat.
Ennyire fontos a dominancia? Elismerést, és tekintélyt akarunk elérni úgy, hogy a csapattagokat rosszindulatúan manipuláljuk, úgy, hogy a mi érdekeink kerüljenek előtérbe. Behízelegjük magunkat, ha úgy látjuk, hogy nekünk abból hasznunk származik.
A barlangunkban maradtunk: Megtartjuk a 3 lépés távolságot a csoporttagoktól. Kihúzzuk magunkat a munka alól, elszigetelődünk a csoport tevékenységétől!
Tanuljunk meg együttműködni, hiszen ezért csapatmunka! Nem lehet mindig a saját érdekeinket nézni!