Barátság és munka? Megfér egymás mellett?

Munkaerőhiány van az országban, úton-útfélen ezt halljuk. A közbeszéd szerint napjainkban könnyebb állást találni. Ha most keresünk munkát, melyik utat választanánk? A hagyományos, ismeretségek nélküli utat, vagy felhasználjuk kapcsolatainkat egy munkahely reményében? Természetesen a második opció jobban hangzik. Eljött a nagy nap, barátunk segítségével bekerültünk egy vállalathoz. Biztosan előfordult már mindannyiunkkal, hogy vegyes érzésekkel mentünk be munkahelyünkre dolgozni. Csak egy múló állapot, majd elmúlik. Ezt is gondolhattuk, hiszen nem lehet minden napunk egyformán motivált, és energikus.

Mi a helyzet akkor, amikor még magunknak sem merjük bevallani, hogy nem szeretjük a munkánkat, de barátunkat sem szeretnénk megbántani ezzel, hiszen hálásak vagyunk neki azért, amiért állást szerzett nekünk?

Elég faramuci helyzet, de jobb minél előbb tisztázni a dolgokat!

  • Amennyiben nem szeretnénk tovább az adott cégnél dolgozni, először barátunkkal tisztázzuk a dolgokat, de minél előbb! Ne szégyelljük neki bevallani, ha azt érezzük, hogy hosszútávon nem szeretnénk az adott szakterületen dolgozni!
  • Szégyelljük magunkat emiatt, mert nem tudunk helytállni, ráadásul barátunkat is kellemetlen helyzetbe hoztuk, amiért jó szívvel beajánlott bennünket? Attól félünk, hogy majd pletykálnak rólunk, vagy barátunkról? Ezeket az érzéseket felejtsük el, ha valóban úgy érezzük, hogy nem tudunk azonosulni a vállalati kultúrával. Ha pletykálnak is rólunk, majd elfelejtik, minden csoda három napig tart… J
  • Kerüljük a barátunkat, nem válaszolunk a telefonhívására, csak akkor találkozunk vele, ha bemegyünk a céghez, akkor is egy, szia, erejéig? Egy számunkra mérgező munkahelyi légkör a közérzetünknek sem tesz jót, a barátságnak pedig pláne nem!
  • A kilépésünk veszélybe sodorhatja a barátságot? Nehéz kimondani, de ez lehet akár egy próba is. Ha őszinték vagyunk egymáshoz, nagy baj nem lehet!
  • Mivel mindannyian mások vagyunk, mások az elvárásaink is egy munkával kapcsolatban. Elvárásaink változnak az életkorunkkal, tapasztalatainkkal is. Tisztáznunk kell azt magunkban, hogy mit is szeretnénk pontosan. Vezessenek bennünket, vagy mi szeretnénk vezetni másokat? A kreatív munkát részesítjük előnyben, vagy inkább a monotonitás hívei vagyunk? Szeretjük a rugalmas munkaidőt, vagy biztonságot ad nekünk az, ha mindennap bejárunk dolgozni?
  • Azért, hogy elkerüljük az ilyen szituációt, előtte alaposan faggassuk ki barátunkat, milyen vállalathoz tud minket beajánlani, pontosan milyen a vállalati kultúra, mivel foglalkozik a cég stb. Ezt követően tartsunk önvizsgálatot, amely során térképezzük fel erősségeinket, gyengeségeinket, és csak ezután hozzunk döntést, hogy barátunk beajánljon-e vagy sem!

További cikkek