A kapunyitási pánik a fiatalokra jellemző, és legfőképpen a diplomásokat érinti. Az egyetem elvégzése után sokan kilátástalannak tartják helyzetüket. A „kényelmes” életet felváltja a valódi nagybetűs élet. Ez azzal kezdődik, hogy munkát kell találni. Ilyenkor máris jönnek az első kérdések: Miszerint megtalálom-e azt a munkát, amit igazán szeretnék csinálni? A fizetésem elegendő lesz-e arra, hogy megtudjak élni stb. Minderre, rájön a szülőknek, és a társadalmi elvárásoknak való megfelelés is, ráadásul maguknak is meg akarnak felelni. Akik még nem dolgoztak, azoknak részt kell venniük életük első állásinterjúján. Itt szembesülniük kell azzal, hogy egy interjúra is sokat kell készülni.
Amennyiben a számítások nem jönnek össze, sokan elgondolkodnak azon, hogy belekezdenek még egy képzésbe. Ezalatt kigondolják, mihez is szeretnének kezdeni. Jellemző már ilyenkor a munkavállalás, de inkább csak hobbiként, mégis legyen valamennyi pénzük. Mindez nem azért, hogy anyagilag is saját lábra álljanak.
Sok szempontot át kell gondolni, hogy a későbbiekben sikeresen helytálljanak a fiatalok:
- Számos készséget el kell sajátítani, vagy fejleszteni kell magukban, melyekre szükségük lehet. Ilyen lehet a kommunikáció készség, vagy a problémamegoldó képesség. A legtöbb vállalat ezeket a képességeket várja el a munkavállalóktól.
- Meg kell tanulniuk az alázatosságot, a változásra való képességet, valamit fontos, hogy igazi csapatjátékosok legyenek. Legfőképpen azért, mert a generációs különbségek idővel megmutatkoznak a munkahelyen, és az ebből fakadó problémákat meg kell tanulniuk kezelni.
- Igényeljék a vezetőtől, és a munkatársaktól a visszacsatolást. Megerősítésre, visszajelzésre a fiatal korosztálynak van a legnagyobb szüksége.
- A bizonytalanságokat meg lehet beszélni a szülőkkel, és a barátokkal is. Ők láthatnak el igazán jó tanácsokkal.
- Sokszor nem egy pozícióhoz kell ragaszkodni, sokkal inkább azt kell megvizsgálni, hogyan érzi magát benne az ember. Mennyire tud az adott munkakörben kibontakozni. Meg kell nézni, hogy hosszú távú céljainknak valóban megfelel-e az adott munkahely.
