Ebben a bejegyzésben a munkaviszony fontos és változatos aspektusait vizsgáljuk meg. A munkaviszony létrejöttétől megszűnéséig, valamint a felmondás lehetőségeitől a végkielégítésig tekintjük át a jogi kereteket. Részletesen elemezzük a rendes és rendkívüli felmondás feltételeit, valamint a közös megegyezés lehetőségeit. Egyszóval: minden, amit a munkaviszonyról tudni érdemes.
A munkaviszony jelentése
A munkaviszony olyan tartós jogviszony, ami a munkáltató (legyen az civil szervezet, vállalkozás vagy más gazdasági szereplő) és a munkavállaló között jön létre. Ennek keretében a munkáltató munkaszerződés útján állapodik meg a magánszemély munkavállalóval, írásban rögzítve a felek kötelezettségeit és jogait. A munkaviszony létrehozása során szükséges meghatározni a munkabért, valamint a munkavállaló munkakörét.
A magyar jogrendszer alapvetően a Munka Törvénykönyvében (Mt.) rögzíti a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, amely meghatározza a munkavégzésre irányuló jogviszonyt. A törvény meghatározza az alapvető szabályokat és jogokat, amelyek mind a munkáltatót, mind pedig a munkavállalót védelmezik és szabályozzák az ezzel kapcsolatos teendőket.
A munkaviszony típusai és fajtái
A munkavégzés különböző jogviszonyok keretében történhet, mint például munkaviszony, megbízási vagy vállalkozási jogviszony, tanulói vagy hallgatói jogviszony tanulószerződés alapján, valamint gazdasági társasághoz kapcsolódó kötődés formájában személyes közreműködésként vagy segítő családtagként. Mindegyik esetben eltérő jogviszonyok jönnek létre, amelyekre különböző szabályok vonatkoznak.
Teljes munkaidő, avagy a klasszikus, 8 órás főállású munkaviszony
A főállású munkaviszony olyan jogviszony, ahol a magánszemély önállótlan, függő munkaként végzi tevékenységét. Ebben a viszonyban a munkavállaló alárendelt helyzetben van, és a munkáltatónak utasítási joga van felette.
A munkaviszony megkötéséhez szükséges munkaszerződés, ami lehet határozott vagy határozatlan időre szóló. Az írásos munkaszerződés rögzíti a felek közötti megállapodásokat, bár számos kérdésben a felek szabadon egyezhetnek, de nem állhatnak ellentétben a jogszabályokkal vagy a kollektív szerződéssel, hacsak az a munkavállaló számára kedvezőbb feltételt biztosítja.
A főállású munkaviszony kiváló választás a munkavállalók számára, mivel számos védelmet biztosít számukra. A munkaviszony megszüntetése szigorú szabályokhoz kötött, és vannak olyan felmondási tilalmak, amelyek megvédik a munkavállalókat. Emellett előírja a kötelező juttatásokat is, amelyek biztosítják a munkavállalók minimális jogosultságait.
A főállású munkaviszony létesítése esetén a munkavállaló számára rendkívül fontosak a munkaidőre vonatkozó szabályok. Általában napi 8 órás munkaidőben (heti 40 órás munkaidő) kell dolgozni, és a munkavállaló számára biztosítani kell a minimálbért vagy a garantált bérminimumot.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Amennyiben egy munkáltatónak alkalmanként több munkaerőre van szüksége, az egyszerűsített foglalkoztatás lehet megoldás az átmeneti létszámnövelésre.
Az egyszerűsített foglalkoztatást kizárólag négy területen lehet alkalmazni: mezőgazdasági idénymunkára, turisztikai idénymunkára, alkalmi munkára, vagy filmipari statisztakénti munkavégzésre.
Egyéb munkaviszonyok
A megbízási és vállalkozói jogviszonyokat bármely magánszemély vagy gazdálkodó szervezet kötheti másik magánszeméllyel vagy gazdálkodó szervezettel.
A megbízási szerződés esetében a munkavégzőnek gondosan kell elvégeznie a feladatot, míg a vállalkozói szerződésnél a munka célja valamilyen eredmény vagy termék létrehozása.
Az oktatási intézmények tanulói és hallgatói tanulószerződés vagy hallgatói szerződés alapján szerezhetnek gyakorlati tapasztalatot egy gazdálkodó szervezetnél.
A személyes közreműködés esetében a gazdasági társaság tulajdonos tagja aktívan részt vesz a cég tevékenységében, amiért nem szükséges külön munkaszerződést kötnie. Ugyanez vonatkozik a segítő családtagokra is, akik családi vállalkozásban segítenek a családtagoknak, például boltban vagy vállalkozásban.
Határozatlan idejű munkaviszony
Alapesetben, hacsak a munkaszerződésben nincs másképp rögzítve, akkor a munkaviszony határozatlan időre jön létre.
A munkaviszony időtartamától függően különböző jogok és kötelezettségek származnak a munkavállalóból, például a felmondási idő és a végkielégítés mértéke a munkaviszony hosszához igazodik.
Határozott idejű munkaviszony
A munkaszerződésnek meghatározó kell lennie a határozott idejű munkaviszony időtartamára vonatkozóan.
A határozott idejű munkaviszony időtartama nem haladhatja meg az 5 évet, beleértve az esetleges meghosszabbított és az előző határozott időszak végétől számított 6 hónapon belül létrejött újabb határozott munkaviszony időtartamát is.
A munkaszerződés írásba foglalása
A munkaszerződés az a megállapodás, amely létrehozza a munkaviszony jogos jogot, és melynek formai és tartalmi követelményeit a 2012. évi I. törvény előírja. A munkaszerződést mindig írásban kell megkötni, és azt a munkavégzés megkezdése előtt kell megkötésre kerüljön.
A munkaszerződés tartalmazza a szerződő felek munkaviszonyhoz kapcsolódó alapvető adatait, a munkavégzés helyét, a személyi alapbért (nem azonos a munkabérrel) és a munkakört. Az alapvető információkon kívül a munkaszerződés tartalmazza a napi munkaidőt és a munkaviszony időtartamát is, ha az eltér a törvény által meghatározott nyolc órás napi munkaidőtől és határozatlan időtartamtól.
A munkaszerződést egyoldalúan kiegészíti a munkáltató tájékoztatása, amit szintén törvény ír elő. Ebben a munkáltatónak részletesen tájékoztatnia kell a munkavállalót a képzettségi követelményekről, a munkaköri feladatokról, a munkába lépés napjáról, a munkarendről, a bérezés egyéb elemeiről, a bérfizetés napjáról, a szabadság mértékéről és kiadásának módjáról, a felmondási idő mértékéről, valamint arról, hogy a munkáltatónál működik-e üzemi tanács vagy szakszervezet.
A munkaszerződésen túl a felek olyan jogokat és kötelezettségeket is rögzíthetnek, amelyeket mindkét fél elfogad. Ugyanakkor bizonyos jogokról nem lehet előre lemondani, például nem fogadható el a minimálbérnél alacsonyabb bér, vagy a jogszabály által maximált munkaidőnél hosszabb munkaidő.
A munkaszerződés megszűnése
A munkaviszony megszűnhet a határozott idő lejártával, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, vagy a munkavállaló halálával, ezekben az esetekben nincs szükség megszüntető aktusra, a megszűnés azonnali és feltétel nélküli. Ha a munkáltató jogutód nélkül szűnik meg, a munkavállalónak végkielégítés jár.
A rendes felmondás során az egyik fél egyoldalú nyilatkozatával megszüntetheti a munkaviszonyt, a munkavállalónak nem kell indokolnia, míg a munkáltató csak a munkavállaló képességeivel, magatartásával vagy a munkáltató működésével összefüggő okra hivatkozhat.
Tiltott a munkavállaló felmondása táppénz, betegszabadság, gyermek betegsége miatti táppénz, vagy fizetés nélküli szabadság alatt, valamint gyermek gondozására kapott fizetés nélküli szabadság időtartama alatt, vagy ennek igénybevétele nélkül a gyermek hároméves koráig.
A rendkívüli felmondás mindkét fél részéről egyoldalú nyilatkozat, de mindkét félnek indokolnia kell. A munkáltatói rendkívüli felmondás esetén nincs felmondási idő, és végkielégítés sem jár, míg a munkavállalói rendkívüli felmondás esetén mindkettő jár, és a munkavállaló esetlegesen felmerülő kártérítést is követelhet.
A közös megegyezés során a felek bármiben megegyezhetnek, és eltérhetnek a rendes vagy rendkívüli felmondás szabályaitól.
A próbaidő alatt azonnali hatályú megszüntetés lehetséges, és az indokolás nem szükséges.
Amikor a munkaviszony munkaidőkeret lejártával szűnik meg, a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapján kell elszámolni, és a törvény részletesen meghatározza az ilyen esetekre vonatkozó szabályokat.
Irány a munka!
Ha már megértettük, milyen munkavégzési formákban dolgozhatunk, és miért fontos a munkaszerződés megléte, sokkal tudatosabban fogjuk aláírni a szerződést. A nulladik lépés, hogy regisztráljunk álláskeresőként, majd indulhat a munkakeresés, a jelentkezés és az összes többi. Végül a munka!
