A burn out szindróma jelen van a munkaerőpiacon, és mindez negatív formában. Hogyan is érezhetjük magunkat, amikor kiégésről beszélünk? Mind tudjuk, hogy a legfontosabb a munkában a motiváció. Meg kell lennie a belső erőnek, amely ösztönöz bennünket arra, hogy lendülettel végezzük el munkánkat. Amennyiben ez eddig megvolt bennünk, de már úgy érezzük, hogy nincs meg, akkor kezdődnek a problémák.
Elvégezzük ugyan a munkánkat annak rendje, és módja szerint, de már fittyet hányunk a következményekre, ha valamit elrontunk. A felelősségtudatunk is csökken a munkákkal kapcsolatban. Ha egy kollégánk kér tőlünk egy szívességet, megtesszük ugyan, de nem szívesen. Ráadásul egy-két negatív megjegyzést odabiggyesztünk az elvégzett feladat mellé.
Ha a kiégés útjára léptünk, akkor kapcsolatainkban is jelentkezhetnek problémák. Szinte mindenkivel összefeszülünk, nem akarjuk megérteni a másikat. Mindez annak köszönhető, hogy érezzük magunkat kiegyensúlyozottnak, nem vagyunk magunkkal harmóniában, s ezt az érzést kivetítjük környezetünkre. Sőt, nemcsak munkatársainkkal, de családtagjainkkal is megromolhat a viszonyunk.
Amennyiben nem érezzük jól magunkat a bőrünkben, és ez az állapot tartósnak mondható, akkor akár fizikai tünetek is felléphetnek egy idő után: jelentkezhet étvágytalanság, kedvetlenség, gyomor és fejfájás, alvatlanság, demotiváltság. A kiégést már csak azért is komolyan kell venni, mert ezekkel a tünetekkel egyenes út vezet a depresszióig, amiből sokkal nehezebb kikászálódni. Fontos, hogy sokat beszélgessünk a családdal, és a barátokkal, ha úgy érezzük, hogy megrekedtünk, vagy nem vagyunk egyensúlyban magunkkal. Sokkal jobban érezhetjük magunkat, ha nem egyedül kell megbirkóznunk problémáinkkal. Ne feledjük, hogy közösen sokkal egyszerűbb megoldást találni a gondokra. Ha valóban nem jól érezzük magunkat a munkahelyünkön, és tovább lépnénk, ne halogassuk, hanem tegyük meg ezt a lépést.
