Különösen a kis- és közepes vállalkozások számára pontos, hogy a rugalmas munkavégzést meg lehessen valósítani. Ők a multikhoz képest kisebb arányban tudták a távmunkát biztosítani, eddig nem voltak másolható példák, modellek – mondta el Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.
A járványhelyzet bizonyította, hogy igazán égető a részmunkaidő, illetve a néha vagy általában otthonról is végezhető munkavégzés jogi és szabályozási kereteinek a megújítása. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium olyan törvényt, illetve módosítást kezdeményezett, amely elősegítheti a távmunkát, a rugalmas munkavégzést, mivel ez is hozzájárulhat az álláshelyek megtartásához. Ha csak a múlt évi hivatalos uniós statisztikákat nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy Bulgária után Magyarországon a legkisebb a heti 36 órát nem meghaladó mértékű részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya. Az elmúlt években az unió egyik legkiemelkedőbb, igazán impozáns foglalkoztatási javulását produkáltuk, 2010 és 2019 között a 20–64 évesek foglalkoztatási rátája 15,4 százalékponttal növekedett, de ez szinte mind a teljes munkaidősök körében történt. A korcsoportnak mindössze három százaléka tud most is részmunkaidős munkakörben dolgozni, ez csupán 233 ezer fő a KSH adatai szerint – emlékeztetett a szakértő. Hozzátette, míg a teljes munkaidős létszám 2010–2019 között 766 ezerrel emelkedett, addig a részmunkaidős mindössze 13 ezer fővel nőtt. A járvány idején láthattuk, a szülők közül legalább az egyiknek folyamatosan otthon kellett maradni ahhoz, hogy a gyerekek felügyelete megoldott legyen a digitális otthoni oktatás idején. A munkaadók ebben a helyzetben átértékelték a hozzáállásukat a rugalmas megoldásokhoz, azonban főleg a kkv-k számára nem voltak másolható példák, modellek. Nagy segítséget jelent a vállalkozóknak, ha munkaszerződés mintákat kaphatnak, de érdemes lenne a teljes folyamatot felülvizsgálni. A szakértő szerint ugyanis van olyan bérszámfejtő szoftver, amit a kisvállalkozások közül nagyon sokan használnak, s az eltérő munkarendben dolgozók esetén hibásan számolja a szabadságot, a táppénzt, a gyermekápolási táppénzt. Ezen kívül a könyvelők továbbképzésén is előkerülhetnének jó példák. Szalai Piroska úgy látja, egy jó munkahelyre szívesen járnak akár távolabbról is, akkor, ha a családi helyzetük megengedi. Egy vezető kezében a rugalmasság olyan eszköz, amitől jobb lesz a munkahelyi légkör, erősödik a bizalom, s ezáltal a munkatársak elkötelezettsége is növekszik – mutatott rá arra, hogy az effajta rugalmasság már önmagában megtartó erő lehet. Természetesen a bértámogatás vagy/és a járulékkedvezmény mindenképp fontos ezekben az esetekben is. A kormány már a 2013-ban bevezetett munkahelyvédelmi akcióban is teljes járulékkedvezményt adott a részmunkaidőben dolgozó kisgyermekesek után. Ez volt az első eset, amikor a kormány külön figyelmet fordított a részmunkaidőben dolgozó kisgyermekesekre, s kiemelten támogatta őket – emlékeztetett a szakértő. Ami a jelenlegi munkahelyteremtő bértámogatást illeti, július 16-tól kizárólag hátrányos helyzetű álláskeresők munkáltatói, kizárólag létszámbővítésre kaphatnak munkahelyteremtő bértámogatást. Ők vagy legalább hat hónapja álláskeresők, vagy 25 év alattiak. E támogatásnak nem elsődleges célja a munkaerő-piaci rugalmasság növelése, hanem a hátrányos helyzetűek bevezetése a munkaerő-piacra.
Forrás: Magyar Hírlap, szakszervezetek.hu
