A leépítések lebegtetése, elhúzódása lelki terheket ró a munkavállalókra, nem tudják ki mikor kerül sorra. Az a szándék is meghúzódhat a munkaadóknál, hogy maguk mondanak fel a dolgozók.
„28 nap pokol” – így írták le a dolgozók a bizonytalanságot, amikor a Meta bejelentette a leépítést, de hetekig nem mondta meg, kit rúgnak ki. A Nike, a Meta és a GitLab új trendet teremtett: jó előre bejelentik a kirúgásokat, az érintettek nevét viszont lebegtetik. Bár a cégek transzparenciáról beszélnek, sokak szerint ez egy olyan módszer, amellyel önkéntes felmondásra bírják a munkavállalókat. Néhány nagyvállalat szokatlan figyelmeztetést ad a leépítésekről: érkeznek a létszámleépítések, de a dolgozóknak heteket vagy hónapokat kell várniuk arra, hogy megtudják, érintett-e a pozíciójuk.
A Nike múlt héten alkalmazta ezt a stratégiát. Elliott Hill, a Nike vezérigazgatója kijelentette, hogy a sportruházati óriás az működési modelljének megváltoztatása miatt csökkenti a létszámot, a döntéseket pedig 2027-től kezdődően hozzák meg. A vállalat még nem tudja, hány pozíciót és mely telephelyeket érinti a döntés. Tudom, hogy az ilyen hírek bizonytalanságot teremtenek. A folyamat során közvetlenül fogunk kommunikálni, átláthatóan járunk el és tisztelettel bánunk az emberekkel – írta Hill. A bejelentés egybeesett a cég első pénzügyi negyedéves eredményeivel, ahol a bevételek 4%-os, a nyereség pedig 2%-os esést mutatott, míg a Nike részvényei idén csaknem 46%-ot estek. Mary Remuzzi, a Nike szóvivője megerősítette, hogy a cég elkötelezett az átláthatóság mellett, és az intézkedések idővel, a helyi konzultációs folyamatok figyelembevételével valósulnak meg.
A Business Insider beszámolója szerint a Meta áprilisban közölte, hogy a következő hónapban elbocsátja munkaereje 10%-át. Az belső fórumokat azonnal elárasztották a szorongó posztok, az egyik hozzászóló egyenesen „28 nap pokolként” írta le a helyzetet. Hasonló előszelek voltak a Metánál 2023 márciusában, a „Hatékonyság évében” is, ahol a technológiai és üzleti csoportok csak hetekkel, hónapokkal később tudhatták meg a pontos sorsukat. Kevin Zwetsch munkajogi ügyvéd szerint a jogi kötelezettségeket meghaladó, korai leépítési értesítések mögött az a szándék is állhat, hogy önkéntes felmondásra ösztönözzék a munkavállalókat. Ezzel a cégek megspórolhatják a végkielégítést és minimalizálhatják a kényszerű elbocsátásokat. Ugyanakkor ennek komoly ára van: Könnyen elveszíthetnek olyan jó munkaerőt is, akit egyébként nem választottak volna ki a szerkezetátalakítás során – figyelmeztetett Zwetsch.
Sokan azt gondolják, hogy a lebegtetett leépítések idején túlórázással megmenthetik a pozíciójukat, ám a szakértők szerint ez tévút. A végső hetekben végzett keményebb munka már nem oszt, nem szoroz. – nyilatkozta Laszlo Bock, a Google korábbi HR-vezetője, aki jelenleg startupoknak ad tanácsot. Szerinte a dolgozóknak ilyenkor inkább a hálózatépítésre és a következő karrierlépés előkészítésére kellene fordítaniuk az idejüket. Sarah Rodehorst, az offboarding-folyamatokat segítő Onwards HR társalapítója és vezérigazgatója kiemelte: a korai figyelmeztetés csak akkor segít, ha konkrét részlegeket vagy munkaköröket jelölnek meg. Általános, homályos figyelmeztetés esetén az intézkedés csak „hatalmas szorongást” szül az egész vállalatnál. Ezzel szemben Laura Labovich, a Career Strategy Group outplacement cég vezetője úgy véli, hogy egy-két hónapos előzetes értesítés ideális lehet a munkavállalóknak, mert lehetőséget ad az álláskeresés elindítására még a munkaviszony ideje alatt. Ehhez azonban a munkáltatóknak nyíltan kommunikálniuk kellene, hogy a leépítések pénzügyi kihívásokra és nem a dolgozók teljesítményére vezethetők vissza, valamint engedélyezniük kellene az állásinterjúkat a munkaidő alatt is.
Forrás: hrportal.hu
