Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem igazolódnak be azok a félelmek, amelyek a foglalkoztatottság drámai mértékű romlásával számoltak az év elején: a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint márciusban 4 millió 707 ezren dolgoztak hazánkban, 19 ezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Az év első három hónapjában a foglalkoztatottak létszáma 21 ezerrel több, 4 millió 696 ezer volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 18 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 14 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 10 ezerrel csökkent. Bár tömeges elbocsátásokra senki nem készült, a munkanélküliség folyamatos emelkedésére annál inkább, ám ez sem vált realitássá, az állástalanok száma 2023 márciusában 195 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,0 százalék volt, februárban még 196 ezren voltak munka nélkül.
A háromhavi mozgóátlagban látni némi emelkedést, a január–márciusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma 18 ezerrel 199 ezerre, míg a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal 4,1 százalékra nőtt. Mindez összefüggésben lehet azzal, amiről korábban írtunk, egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon az inaktívak közül, azon belül a passzív munkanélküliek, akik szeretnének dolgozni, de valamilyen okból nem kerestek eddig állást, a megélhetési költségek emelkedése azonban ezen a helyzeten is változtatott, így ők a munkanélküliek számát gyarapítják.
Ami a részletes adatokat illeti, a munkanélküliségi ráta az Észak-Alföldön volt a legmagasabb (6,9 százalék), a Közép-Dunántúlon pedig a legalacsonyabb (1,9 százalék). A ráta értéke az előző év azonos időszakához képest legnagyobb mértékben a Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön nőtt (egyaránt 0,8 százalékponttal), míg Budapesten – egyedüliként a régiók közül – csökkent (0,1 százalékponttal). A munkakeresés átlagos időtartama 9,2 hónap volt, a munkanélküliek 32,7 százaléka legalább egy éve keresett állást.
Forrás: vg.hu
