A hazai elsődleges munkaerőpiacon 31 ezer új álláshely jött létre, a közfoglalkoztatottak létszáma 19 ezer fővel csökkent, az itthonról külföldi telephelyre ingázók száma pedig 10 ezer fővel nőtt, így a teljes foglalkoztatotti létszám 4,517 millió volt 23 ezer fős növekedéssel az előző év azonos időszakához képest a szeptember-novemberi időszak átlagában.
A 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 17 ezer fővel 4,680 millióra növekedett. Így a legideálisabb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 75,5 százaléka dolgozott, ami érdemben meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagos rátáját, de további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79,9 százalékos rátájának eléréséhez. A foglalkoztatottak száma a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban és a közszolgáltatások területén csökkent, a többi ágazatban pedig nőtt 2019. III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaságban 4 ezerrel, a feldolgozóiparban 15 ezerrel, a közszolgáltatások területén pedig 4 ezer fővel csökkent a létszám, míg az építőiparban 17 ezer, a versenyképességi felzárkózás szempontjából kiemelt fontosságú piaci szolgáltatások területén pedig 54 ezer új állás jött létre a negyedév során. Ezzel párhuzamosan a fenti időszakban 3,5 százalék maradt a munkanélküliségi ráta, a közfoglalkoztatásból gyors ütemben kikerülő munkaerő egy részét továbbra sem tudja felszívni az elsődleges munkaerőpiac, ami elsősorban a képzettség hiányára vezethető vissza.A munkanélküliek száma nem változott az előző 3 havi átlaghoz képest és 6 ezer fővel csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A 2019-es várhatóan 3,5 százalékos éves átlagos munkanélküliség után 2020-ban a ráta 3,3 százalékra csökkenésére számítunk, de a munkaerőpiac további bővülését elsősorban a jelenleg inaktívak közül lehet várni. A magyar munkaerőpiac láthatóan egyre inkább beleütközik a foglalkoztatás további bővülésének korlátjába és némileg a világgazdasági lassulás és kezdi éreztetni hatását néhány jelentősebb iparágban, habár a foglalkoztatási ráta még megközelítőleg 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal. Ez hozzávetőlegesen további 250 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, ezt követően kijelenthető lenne a teljes foglalkoztatottság. Az ok e jelenség mögött – a még mindig jelenlévő feketefoglalkoztatás mellett -, hogy a még rendelkezésre álló munkaerő minősége meglehetősen alacsony, így már csak a nagyon nehezen foglalkoztatható és teljesen képzetlen munkaerő maradt szabadon a hazai munkapiacon, vagyis szakpolitikai beavatkozás és az oktatásba minden eszközzel való bekényszerítés nélkül nem várható érdemi előrelépés és további bővülés. A munkaerőpiacon belüli átrendeződés, a versenyszféra növekedése és a közfoglalkoztatás, valamint a közszféra csökkenése viszont egy huzamosabb ideje fennálló tendencia, ami egyértelműen kedvező a munkaerőpiac hatékonysága és az adófizetői bázis szempontjából.
Forrás: hellovidek.hu
