JobAngel a HR Blogon írt a témáról, hogy mit ne írjunk bele az önéletrajzunkba, ha eredményesek akarunk lenni. Az önjellemzés kritikus pontja az önéletrajznak, mert amíg a tények leírásához – mint előző munkahelyek, feladatok, felelősségi körök, tanulmányok – nem kell túl nagy bátorság, hiszen adottak, addig a készségek, az önjellemzés, az a felfogás, hogy olyan önéletrajzot írjunk, amivel nekünk tetsző állásokat találunk majd meg, kissé nehézkesebb.
Az önéletrajzi minták többségét valóban HR-esek, munkáltatói szemmel írták meg, ezért szerepelnek benne olyan szempontok, amik a munkavállalóknak nem jók, de a munkáltatók szeretik látni – ezzel tudat alatt is olyan tulajdonságokat követeltek meg az álláskeresőktől, amik sok problémát vetítenek előre. JobAngel szerint az önéletrajz az álláskereső céljait kell, hogy szolgálja – ha ezek találkoznak a munkáltató céljaival, akkor nyert ügye van mindkét félnek. A szakmai elvárások, szakmai múlt valamilyen szinten már meghatározott, a személyiség, az egyéni preferenciák megfogalmazása válik tehát kritikussá. És itt szoktak nagyot hibázni az álláskeresők, mikor a leggyakoribb lózungokat veszik át a mintákból az önjellemzésre, készségeik leírására. Íme egy rövid tiltólista (ízlés szerint bővíthető). „Terhelhető” – neked miért jó, hogy terhelhető vagy? Elhiszem, hogy a munkáltató szereti ezt olvasni, de aztán jön a döbbenet brutális túlórákkal, mindenféle extra feladatokkal, és bizony szinte bármely szakma képviselőiről elmondhatjuk, hogy túlterheltek. Biztos lehetsz benne, hogy akinek tetszik, hogy terhelhető vagy, az terhelni is fog – amíg csak bírod, utána pedig bele is kevered magad a leggyakoribb beosztotti hibába. (Röviden: amikor már régen nem bírod, erőn felül fogsz dolgozni, a semmiért). Ha már terhekre vágysz, akkor válassz olyan magánéleti tevékenységet, hobbit, ahol ez nemcsak terhelés, de egyben rekreáció is lesz.
Forrás: hrportal.hu
