Az Egyensúly Intézet több mint 300 külföldön dolgozó magyar megkérdezésével készített felmérést és jelentést arról, hogy mit kéne tennie a magyar államnak a kint élők hazacsábítására.
Nemcsak a pénz, maga a rezsim a probléma a külföldön dolgozó magyarok szerint, pedig a honi munkaerőpiacról is nagyon hiányzó több százezer munkavállaló. A honvágy nem elég a külföldön élő magyar munkavállaló hazacsábításához, a rendszeren kéne változtatni. 770 ezer magyar lakik és dolgozik a világ különböző országaiban, akikre a magyar munkaerőpiacon is szükség lenne, még sincs biztos recept a külföldön élő hazai munkavállaló hazacsábítására – derült ki a Vállalkozók és Munkavállalók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Egyensúly Intézet külföldön dolgozó magyar munkavállalók hazahívásáráról szóló sajtóeseményén – írja a Telex.
Németországban 220 ezer magyar lakott 2020-ban, Ausztriában és az Egyesült Királyságban nagyjából 80-80 ezren. Igaz, már 1990-ben is 400 ezer magyar élt külföldön, de az aktív korú kivándorlók korosztályukhoz viszonyított aránya háromszorosára nőtt 2010 és 2020 között. A közbeszédben központi téma lett a kivándorlás, pedig valójában Magyarország csak a középmezőnyben van a külföldre költözések terén az Európai Unióban: Romániában és Horvátországban például négyszer nagyobb az aktív korú külföldön élők aránya, mint Magyarországon. A 2010-es években a külföldön dolgozó magyarok évről évre egyre több pénzt utaltak haza, ez a növekedés azonban a koronavírus-járvány környékén némileg visszaesett, de így is nagyjából 3,5 milliárd dollárt küldtek vissza Magyarországra 2021-ben.
Forrás: 168.hu
