A cigarettázó munkavállalók nem kis feszültséget okozhatnak a munkahelyeken. Amellett, hogy károsítják maguk és környezetük egészségét, a szabályokat sem mindig tartják be.
A dohányzás nem csak az egészséget veszélyezteti, de a Prémium Egészségpénztár által több száz hazai vállalat bevonásával elvégzett kutatás eredményei alapján a munkahelyeken is komoly feszültségeket szül. A magánemberek számára indított dohányzásleszokás-támogató kampány sikerére alapozva a Prémium Egészségpénztár a vállalati szféra számára is megnyitja a lehetőséget a részvételre. A vállalati programot – az eredeti kezdeményezéshez hasonlóan – alapvetően az indokolja, hogy a dohányzás az egyik legjelentősebb megelőzhető egészségkárosító tényező Magyarországon, amely hazánkban a WHO adatai alapján mintegy 2,3 millió felnőttet érint. Nemcsak az egyéni egészséget veszélyezteti, hanem a megnövekedett egészségügyi kiadások és a munkából kieső idő révén az ellátórendszerre és a gazdaságra egyaránt jelentős terheket ró, ráadásul a munkahelyeken is feszültség forrása lehet.
Ez utóbbit vizsgálta a Prémium vállalati kutatása, amely többek közt arra a megállapításra jutott, hogy tízből négy cégnél kisebb-nagyobb problémát jelent a munkavállalók dohányzása, az érintett szervezetek negyedénél ráadásul jelentős gondról beszélhetünk. Ennek egyik vetülete, hogy a megkérdezett HR-vezetők több mint fele tapasztalt már feszültséget a dohányzó és a nemdohányzó kollégák között. Mennyi munkaidőt vesznek el a cigarettaszünetek? E feszültség két fő forrásból táplálkozhat: a cigarettaszünettel töltött munkaidő hosszából, illetve abból, hogy az együtt dohányzó kollégák közötti beszélgetésekben nem vesznek részt a nemdohányzók. Utóbbi súlyát jól jelzi, hogy a válaszadók közel háromnegyede szerint alakulnak ki a cigarettaszünetek alatt olyan informális beszélgetések, információcserék vagy kapcsolatok, amelyekből a nemdohányzó kollégák kimaradnak. Mindemellett a megkérdezettek több mint kétharmada van azon az állásponton, hogy a cigarettaszünet nem igazságos a nemdohányzó munkavállalókkal szemben.
Ez nem is csoda, hiszen jelentős lehet az időkiesés: napi legfeljebb fél óra veszteséget tapasztal a megkérdezettek bő egyharmada, tízből négyen pedig fél és egy óra közé teszik a dohányzással töltött időt. A problémák dacára HR-szakemberek kétharmada nyilatkozott úgy, hogy munkaerőfelvételnél egyáltalán nem rontja a jelölt esélyeit, ha dohányzik. Jelentős a vállalatok érdeklődése. A Prémium vállalati programjában résztvevő szervezetek dolgozói 10 000 forintos programtámogatási összeg befizetésével kezdhetik meg a folyamatot, a bizonyítottan sikeresen leszokók pedig 50 000 forintos jóváírást kapnak egészségpénztári számlájukra, amit a munkahelyük finanszíroz.
A magánszemélyek számára indított programhoz hasonlóan a leszokni vágyók ezúttal is mindvégig megalapozott szakmai támogatást és tanácsokat, motivációs üzeneteket, gyakorlati tippeket és további ösztönzőket kapnak a három hónapos folyamat során. Mint arról korábban írtunk, 2020-ban az Országos Vérellátó Szolgálat dolgozói egészségének megőrzése, a dohányzásról történő leszokásuk ösztönzése, valamint a nem-dohányzásuk megjutalmazása céljából évi plusz 1 fizetett szabadnapot biztosított minden munkavállalójuk részére, de van olyan cég is, ahol a dohányzás miatt kieső munkavégzés az érintett dolgozók fizetéséből levonásra került.
Forrás: hrportal.hu
