Szükséges a külső munkaerő

Külső munkaerő

Az ENSZ adatai szerint 2020-ban több mint 714 ezer olyan magyar élt külföldön, aki Magyarországon született – írja a Növekedés.hu a Magyar Közgazdasági Társaság konferenciájáról beszámolva, melyen a külföldön dolgozó magyarok hazacsábításának lehetőségeit és következményeit boncolgatták.

Az ENSZ adatai alapján öt évente nagyjából 100 ezer Magyarországon született magyar költözik más országba. A folyamat érzékenyen érinti a munkaerőpiacot is.  2010-2015 és 2015 és 2020 között 100-100 ezerrel nőtt a külföldön élő magyarok száma. „A munkaerőhiány Magyarországon a létszámhiány mellett, a készséghiány területén is fennáll. Tehát nemcsak számában nem elegendő a rendelkezésre álló munkaerő, hanem képzettségbeli, készségbeli és tudásbeli összetételét tekintve sem. A demográfiai folyamatok miatt, ha haza is jönnek a külföldön dolgozó magyarok, hosszútávon muszáj lesz külső munkaerőforrásra hagyatkoznia a munkaerőpiacnak”– mondta a lap szerint az egyik felszólaló, Bálint Adrienn, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős igazgatója.

Egy másik résztvevő, Szabó Barna, az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza ugyanakkor amellett érvelt, hogy 2023 és 2028 között a ki-és bevándorlás dinamikája „nullához közeli, enyhe negatív hatással lesz a magyar munkaerő-kínálat nagyságára”. Tavaly év végén a KSH tett közzé adatokat a külföldön dolgozó magyarok számáról, ám a magyar statisztikai hivatal számai durván eltérnek attól, mint amiről az ENSZ-re hivatkozva ír a Növekedés.hu. A KSH szerint ugyanis csupán 109 ezer magyar dolgozik külföldön.

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

További cikkek