Az Európai Unió parlamentjének döntése szerint három éven belül kéthónapos szabadság jár majd a szülőknek a tagállamokban. A munkarend rugalmas lesz és az apáknak is kötelezően ki kell adni a legalább 10 napos távollétet.
Az új szabályok a következőképpen néznek ki: legalább tíznapos apasági szabadság, betegszabadsággal megegyező bérezéssel a gyerek születésekor, évente 2 hónap szülői szabadság, ami mindkét szülőnek jár, az erre az időszakra kapható bért a tagállamok határozzák meg. Évente 5 nap gondozói szabadság, ami a háztartásában beteget, időset ellátónak jár, rugalmas munkarend, távmunka kérelemre. Elvárás, hogy az elbíráláskor a munkáltató ne csak saját szempontjait vegye figyelembe. Az irányelv lépést tesz a nemek közötti egyenlőség és az egyenlőbb felelősségelosztás felé. A nők az egyenlőtlenség kárvallottjaiként alacsonyabb fizetést és nyugdíjat kapnak, de ezekkel az új szabályokkal a munkapiacra visszalépve kiaknázhatják a bennük rejlő potenciált, míg az apáknak nagyobb szerep jut a gyermeknevelésben. Az irányelv az idősebb generációt gondozó családtagokat is segíti. Jó a férfiaknak, a nőknek, a családoknak és a gazdaságnak is. Jelenleg a magyar szabályozásban is benne van az apai szabadság. Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig 5, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amit kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. Nagyon fontos, hogy az apai pótszabadságot nem a munkáltató, hanem az állam fizeti. A cég ezt 4 alkalommal – március 31-ig, június 30-ig, szeptember 30-ig és december 31-ig – kérelmezheti a székhelye vagy telephelye szerint illetékes területi szervnél. A Kincstár a benyújtási határidőt követő 15 napon belül gondoskodik a kimutatott összeg átutalásáról. A tizenhat évesnél fiatalabb gyerek után Magyarországon jelenleg fejenként 2, de összesen legfeljebb 7 nap pótszabadság jár. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. Kifejezetten az anyákra is gondoltak a Munka törvénykönyvében (Mt.). Az előírás szerint munkavégzés alóli mentességet kap a szoptató anya a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy, ikergyermekek esetén kétszer két órára, a kilencedik hónap végéig naponta egy, ikergyermekek esetén naponta két órára. Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra is jogosult azzal, hogy ebből két hetet köteles igénybe venni. Ez örökbefogadáskor is jár. Kérésre kötelező (lenne) a részmunkaidő A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra is jogosult, amit kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Nagyon kevesen tudják, hogy az Mt. arról is rendelkezik (61. § 3. bek.), hogy a munkáltató a dolgozó kérésére a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
Forrás: azenpenzem.hu
