A koronavírus járvány időszaka alatt sok fiatal veszítette el állását. Csökkent a fiatal foglalkoztatottak száma például a turizmus, vendéglátás, kereskedelem és építőipar területén. A koronavírus miatt 6 fiatalból 1 abbahagyta, 7 százalék pedig elvesztette a munkáját.
Majdnem olyan meredeken emelkedni kezdett a munkanélküliség, mint 2009-ben. Ez óriási veszélyt jelent, elsősorban a fiatal korosztályra – mondta el Andor László, az Európai Progresszív Tanulmányok Alapítványának főtitkára, az Európai Bizottság korábbi tagja a „Mi lesz veled, ifjúság? A fiatalok munkaerő-piaci nehézségeinek nyomában a covid-járvány időszakában” című online szakmai rendezvényen, amit a Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi Szakosztálya rendezett. Hozzátette, ami nem áll rendelkezésre egy Covid-válság idején megoldásként, az a mobilitás. Korábban, ha valakinek nem volt munkahelye például Spanyolországban, elment Németországba. De ha Németországban is lezárások vannak, akkor nyilvánvalóan a mobilitást zárójelbe kell tenni. Magyarországon átlagosan majdnem 80 százalékos kereseti hozammal jár a felsőfokú végzettség a középfokú végzettséghez mérten, ez nemzetközi összehasonlításban magasnak tekinthető, messze az európai, vagy OECD országok átlaga fölött van – hangsúlyozta Hermann Zoltán, az ELKH KRTK KTI tudományos munkatársa. Hozzátette, a munkaerőpiacon Magyarországon kereseti szempontból a diplomások jó helyzetben vannak, a fiatal diplomások is. Továbbra is megéri, és jelentős hozammal jár diplomát szerezni. Ugyanakkor az alacsony iskolázattságúak (akik legfeljebb általános iskolát végeztek) foglalkoztatottsága nagyon alacsony szintű. 2018-as adatok szerint az általános iskolát végzetteknek csak a fele foglalkoztatott, közülük közel 10 százalék közmunkás. A valódi foglalkoztatottsági arányuk 40 százalék alatt van. Magyarországon ez az egyik kulcsprobléma a fiatalok foglalkoztatottságát tekintve hosszabb távon – tette hozzá Hermann Zoltán. Számos kutatás megmutatta, hogy az iskolai végzettség, elvégzett iskolaévek mellett a kognitív és nem kognitív készségek jelentős munkaerőpiaci hozammal járnak, magasabb keresettel, magasabb foglalkoztatottsággal. Magyarországon is kimutatható ez az összefüggés a kognitív készségekkel tekintve, minden iskolázottsági csoportban. Az alacsony iskolázattságúak (legfeljebb általános iskolát végzettek és szakmunkások) foglalkoztatási problémáinak hátterében jelentős részben a gyenge kognitív készségek állnak. Hermann Zoltán következtetésképpen elmondta, az oktatás rendszer jellemzői és teljesítménye jelentős hatással van a munkaerőpiaci kimenetekre. Koltai Luca, a Hétfa Kutatóintézet vezető kutatója ismertette a koronavírus hatásait a fiatalokra. Ezek a következők: iskolabezárás, távoktatás (körülbelül a fiatalok 71 százalékát érintette)digitális hozzáférés egyenlőtlenségei, lemorzsolódás, lemaradás, rosszabb teljesítmény, késleltetett befejezés, kortárs csoport hiánya, elszigetelődés, bezárkózás, depresszió, szorongás, 6-ból 1 fiatal abbahagyta a munkát, 7 százalék elvesztette a munkáját, csökkenő jövedelem, távmunka elterjedése, digitalizáció, ügyintézés/hozzáférés nehézségei, munkanélküli karrierkezdés, hosszútávon is rosszabb állások elfogadása, alacsonyabb fizetés. Májusban a nyugat-magyarországi járások és a turizmusban erősen érintett járások voltak azok, ahol hirtelen megnőtt a fiatal álláskeresők száma – emelte ki Koltai Luca. Hozzátette, vannak olyan ágazatok, ahol a fiatalok sokkal nagyobb arányban dolgoznak, ilyen például a turizmus, vendéglátás, kereskedelem és építőipar, ezekben az ágazatokban csökkent a foglalkoztatottak száma. Vélhetően azok a fiatalok, akiknek a munkaviszonya rugalmasabb és kevésbé biztos, nagyobb veszélyben vannak a mostani válság kapcsán.
Forrás: novekedes.hu
