Minden ötödik dolgozó magyar gondolkodik azon, hogy más munkába kezdjen, vagy már keresi is az új lehetőséget – derül ki a SkillX Technologies Zrt. legfrissebb reprezentatív felméréséből. Eszerint a munkavállalók és munkakeresők negyede érzi egyre laposabbnak, üresnek és egyhangúnak a munkával töltött napjait, s véli úgy, hogy valahol máshol jobban tudná kamatoztatni a tehetségét.
A biztosnak vélt állás feladásától való félelem, a megfelelő anyagi biztonság elvesztése mellett az információhiány jelent leginkább akadályt a munkahelyváltásban. A magyarok 37 százalékának van munkája és nem tervez váltani (ez az arány 2021-ben még 49 százalék volt), és leginkább a 40-59 évesek és a diplomások körében jellemző, hogy maradnak azon a munkahelyen, ahol vannak (46, illetve 51 százalékuk) – derült ki a SkillX Technologies Zrt. megbízásából, a Pulzus Kutató által készített felmérésből.
A válaszadók 14 százalékának egyáltalán nincs munkája, de szeretne találni, közöttük több a nő. A 18-39-évesek kéttizede, a 40-59 évesek 14 százaléka, míg a 60 évnél idősebbek egytizede szeretne a munkaerőpiac résztvevője lenni. Minden ötödik válaszadó régóta játszik a gondolattal, hogy más karrier után néz.
A munkavállalók 5 százaléka olyan pályakezdő, aki nem biztos benne, miben tudna igazán kiteljesedni, s a dolgozók alig több mint kéttizede érzi jól magát a munkahelyén, az „álommunkát” megtalálva – jellemzően a nők, az idősebbek és a diplomások. Figyelmeztető jel lehet, hogy 2021-ben ez az arány még elérte a háromtizedet. A biztosnak vélt állás feladásától való félelem (41százalék), a megfelelő anyagi biztonság elvesztése (38 százalék), s a „nem tudom, hol találhatnék jobbat” (35 százalék) jelent leginkább akadályt a munkahelyváltásban, úgy a férfiak, mint a nők számára.
Az információhoány nagy szerepet játszik
Érdekes, hogy az információhiányt a 18-39 és a 40-59 évesek is okként jelöltek meg, s hogy mindezeket a Vármegye székhelyeken említették a legtöbben. A felsőfokon végzettek féltik leginkább feladni a meglévő munkájukat, mint ahogy a diplomások számára a mostani munkahelyükön meglévő anyagi biztonság szerepel első számú visszatartóerőként is. Viszonylag kevesen (16 százalék) érzik úgy, hogy nem értenek máshoz.
Munkahelyváltáskor a legjellemzőbb szempontok:
- a fizetés (71 százalék),
- a képességeknek, kompetenciának való megfelelés (48 százalék),
- a munkavégzés helye (48 százalék)
- és a fejlődési lehetőség (47 százalék).
A 18-39 évesek számára a leginkább mérlegelt szempont, amikor munkahelyváltásról gondolkodnak:
- A fizetés (77 százalék),
- a fejlődési lehetőség (58 százalék),
- a munkavégzés helye (53 százalék)
- és a képességeknek, kompetenciáknak megfelelés (51 százalék)
A diplomások számára:
- az anyagiak (78 százalék) után
- a képességeknek, kompetenciának megfelelés (67 százalék),
- a munkavégzés helye (59 százalék)
- s a fejlődési lehetőség (58 százalék) a legfontosabb.
A Vármegye székhelyeken számít legjobban a fizetés (81 százalék), s legkevésbé a cég hírneve, brand-je (9 százalék). A dolgozók, munkakeresők közel 70 százaléka nincs teljes mértékben tisztában a képességeivel, s a munkaerőpiac elvárásaival. A férfiak magabiztosabbak, 33 százalékuk teljes mértékben ismeri önmagát és a lehetőségeit. Az életkor előrehaladtával nő a reális helyzetértékelés. Míg a 18-39 évesek kevesebb mint háromtizede (28 százalék), a 40-59 évesek esetén 29 százaléknyian, a 60 évesek vagy idősebbek 44 százaléka teljes mértékben biztos magában.
A kutatásból az is kiderült, hogy mindez nincs összefüggésben sem az iskolai végzettséggel, sem a lakóhellyel: közel azonos mértékben magabiztosak az alap- és felsőfokon végzettek, s a településtípusok bontásában sem mutatkozik jelentős különbség. Figyelmeztető jel lehet, hogy míg 2021-ben a válaszadók 37 százaléka volt teljes mértékben tisztában a képességeivel, s a munkaerőpiac elvárásaival, addig 2023-ban ez már csak 31 százalék – áll a közleményben.
Forrás: penzcentrum.hu
