Annak ellenére, hogy zárva tartanak a fürdők Magyarországon, az alkalmazottak nem veszítették el állásaikat. A tartalékaikat a végletekig kimerítették, de a munkavállalóik többségének megtartása lehetővé teszi a gyors újraindulást. Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai turizmust a köznyelv hajlamos a szállodákkal és éttermekkel azonosítani, de ennél több ága van a szektornak, ilyenek például a fürdők, melyek az egyik fontos motorját jelentik az iparágnak.
A fürdővárosok pörgetik a hazai turizmust – mondta az Indexnek a fürdőszövetség vezetője. Az ilyen létesítmények a novemberben bejelentett járványügyi intézkedések óta nem nyithatnak ki, Boros László Attila kérdésünkre ezt úgy kommentálta, hogy soha nem látott válságban vagyunk, ilyen helyzetet korábban elképzelni sem tudtunk, de arányaiban vélhetően a fürdőszektor tudta megtartani a legtöbb munkavállalót a járvány következményei által erősen sújtott ágazatok közül. 18 ezer fővel futottunk neki a válságnak, mostanáig a dolgozók 77 százalékát sikerült megtartani. Ez lehetővé teszi a gyors újraindulást, de a tartalékokat a végletekig kimerítette. A munkavállalók ilyen arányú megtartását azért is gondolja nagy dolognak, mert elmondása alapján a fürdők „hófehér” foglalkoztatók, dolgozóik annyi időre és akkora bérre vannak bejelentve, amennyi a valóság. Ezzel kapcsolatban azt is hozzátette, hogy a fürdőüzemeltetés speciális tudást igénylő ágazat, ezért nagy értéket jelentenek a szakemberek. A fürdők jellemzően önkormányzati tulajdonban vannak, a magánkézben lévők a kkv-knak indított Széchenyi Turisztikai Kártya hitellehetőségét tudták igénybe venni. A legnagyobb költségtétel a bér, ezért jelentett nagy segítséget a bértámogatási program, és fontos eszköz a járulékmentesség is – fejtette ki a fürdőszövetség elnöke. A szervezet a közelmúltban zárt le egy felmérést, ami a 2020-as évről szólt, Boros László Attila az Indexszel ismertetett néhány fontos adatot ebből: A látogatószám 2019-hez képest 45 százalékra esett vissza, a 2020-as év gyakorlatilag csak a nyárról szólt. A bevételek a 2019-es 54 százalékára csökkentek, tehát nagyjából a felére estek vissza. A legnagyobb nehézséget a mostani időszakban a fürdőházak fenntartása jelenti, mert ezek a létesítmények még üzemszünet idején is költségesek, a légkezelést és az épületek fűtését sem állíthatják le teljesen, mert visszafordíthatatlan károkat okozna. Sok helyen olyan magas ásványianyag-tartalmú gyógyvizekkel dolgoznak, hogy a vízgépészeti rendszereket is működtetni kell, hogy megelőzzék a hálózatok károsodását. Az újranyitáshoz legalább 8-10 napra lesz szükségük, mert van egy megelőző protokoll, amit a vendégek biztonsága érdekében alkalmaznak: a medencéket takarítják, fertőtlenítik, feltöltik vízzel, ellátják vízkezelő szerekkel és felfűtik. Forgatni kell a vizet ahhoz, hogy ezek a szerek egyenletesen elkeveredjenek a medencében, ezt követően vízmintát kell küldeni a laborba, ennek eredményét a helyi kormányhivatalokhoz juttatják el, és ők mondják ki a végső szót a tényleges nyitásról. A fürdőszövetség elnöke óvatos indulásra számít. Hogy lesz-e fürdőlátogatási boom, és azonnal megtelnek-e a fürdőhelyek, a fogyasztói bizalomtól és az átoltottságtól függ leginkább: A fogyasztói bizalom valószínűleg az átoltottság mértékével arányosan növekszik, ezért szurkolunk, hogy minél magasabb arányt érjen el a vakcinázottság. A felpattanás mértéke sok tényezőtől függ, például rossz időjárás esetén napok alatt több százalékot tud esni egy fürdő árbevétele. A fogyasztói bizalom helyreállításához szerinte erős és tudatos kampányra lesz szükség, de ha a korábban bevezetett Covid-protokoll szerint járnak el, amelyek az ősszel már működtek – például a távolságtartás, a higiéniai óvintézkedések és a kiemelt vízkezelés –, az emberek is bátrabban mennek újra fürdőzni.
Forrás: index.hu
