Egy felmérés rámutat arra, hogy akár munkajogi következménye is lehet a munkahelyeken zajló szóbeszédeknek. A sértegetés, személyeskedés komoly következményekkel is járhat.
Egy német piackutató intézet közvélemény-kutatást szerint az eredmények azt mutatják, hogy a munkahelyi pletykálkodás sokak számára a mindennapi élet részévé vált. A megkérdezettek 53 százaléka vallotta be, hogy legalább havonta egyszer beszél negatívan valamelyik munkatársáról vagy a feletteséről. A jelenség különösen gyakori azok körében, akik rendszeresen elégedetlenek kollégáik viselkedésével, a vezetők döntéseivel vagy a munkahelyi légkörrel. A felmérés szerint a dolgozók 19 százaléka naponta legalább egyszer pletykál a munkahelyén: 11 százalékuk naponta egyszer, 8 százalékuk pedig akár többször is. Ugyanakkor a válaszadók 44 százaléka azt állította, hogy egyáltalán nem vesz részt ilyen beszélgetésekben.
Jelentős regionális különbségek is megfigyelhetők. Bajorországban például mindössze a megkérdezettek 33 százaléka mondta azt, hogy soha nem beszél ki másokat a munkahelyén. A bajor dolgozók 27 százaléka havonta egyszer, 20 százaléka hetente egyszer, 12 százaléka pedig naponta egyszer teszi ezt. További 7 százalékuk naponta többször is részt vesz ilyen beszélgetésekben. Az életkor szintén befolyásolja a munkahelyi pletykálkodás gyakoriságát. A 14 és 29 év közötti munkavállalók mindössze 30 százaléka állította, hogy soha nem beszél negatívan kollégáiról vagy feletteseiről. Az 50 év felettiek körében ugyanez az arány már 51 százalék.
Az adatokat az Antenne Bayern „Hand aufs Herz” című reprezentatív felméréssorozatának keretében gyűjtötték össze, a konkrét vizsgálatban 530 teljes vagy részmunkaidőben dolgozó ember vett részt. A munkahelyi pletykálkodás azonban nem csupán a kollégák közötti viszonyokat ronthatja, hanem akár komoly munkajogi következményekkel is járhat. Nem minden negatív megjegyzés vezet automatikusan szankcióhoz, de a sértegetés, a súlyos személyes megalázás és a másik ember becsületét sértő kijelentések miatt a munkáltató figyelmeztetést adhat, súlyosabb esetben pedig akár a munkaviszony megszüntetése is felmerülhet. A következmények megítélésekor számít a kijelentés tartalma, a beszélgetés körülménye és az is, hogy pontosan milyen helyzetben hangzott el. Különösen kockázatos, ha a sértő megjegyzések céges csevegőcsoportokban vagy e-mailekben jelennek meg, hiszen ezeket könnyen továbbíthatják, és később bizonyítékként is felhasználhatják.
Még egy eredetileg magánjellegűnek szánt beszélgetésnek is lehetnek következményei, ha az elhangzottak mások tudomására jutnak. Ugyanakkor a munkavállalóknak joguk van ahhoz, hogy szóvá tegyék a problémákat, és bírálják a vezetői döntéseket. A lényeg az, hogy a jogos kritika ne váljon sértegetéssé vagy személyeskedő támadássá. A munkahelyi konfliktusok kezelésében ezért célszerű a konkrét problémákra összpontosítani, tárgyilagosan megfogalmazni az észrevételeket, és lehetőség szerint közvetlenül, konstruktív módon rendezni a nézeteltéréseket – írja a focus.de.
Forrás: magyarhirlap.hu
