A magyar munkaerőpiac továbbra is a korábbihoz hasonló stabil számokat produkál, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak hatást a foglalkoztatottságra – az aktivitás még havi alapon is emelkedett -, a munkaerőpiaci feszesség továbbra is a csúcs közelében van, a betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt.
A hazai elsődleges munkaerőpiacon 27 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 17 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 16 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így szeptember-november átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 713 ezer fő volt. A legutolsó hónapban a 15-74 éves népesség 66.9 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66.1 százalékos aktivitási rátával és az előző hónapban mért 66.7 százalékos szinttel szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3.8 százalék volt az előző havi 3.6 százalékot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3.7 százalékos szint után.
2022 novemberében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 233,6 ezer álláskereső szerepelt, ami kismértékű emelkedést jelent a nyárhoz képest, de továbbra is igen alacsony. Az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva ez az érték 9 ezer fővel kevesebb. A tárgyhónapban összesen 27,8 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 10,5%-ot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 1,7%-kal csökkent. 2022 novemberében a munkaadók összesen 15,8 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 86,9 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 65,4 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 67,1 ezer után. 2022 III. negyedévében továbbra is növekvő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is.
Várható európai recesszió
A mezőgazdaságban 1 ezerrel, a feldolgozóiparban 3 ezer fővel, a közszolgáltatások esetében pedig 2 ezer fővel csökkent a létszám, míg az építőiparban 7 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 41 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám. Az ukrajnai háború, az európai energiaválság, a kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós előjelek egyelőre nem jelentkeznek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából. Azonban a következő időszakban egy bekövetkező európai recesszió esetén csökkenhet a munkaerőpiaci feszessége, elsősorban a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül, amely óvatosság már most is érezhető a vállalatok részéről. A jelenlegi legaktuálisabb kérdés, hogy az ár-bér spirált megakadályozni igyekvő jegybankok kamatemelései láthatóan még nem fejtették ki hűtő hatásukat a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban, azonban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági illetve pénzpiaci változások 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben.
Teljes foglalkoztatottság
A továbbra is látványos munkaerőkereslet egyben erősíti az aggodalmakat a továbbra is erőteljes infláció kapcsán, mivel a munkaerőpiaci feszesség jelenlegi szintje illetve az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremelések az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítják, pluszban hozzáadódva az elszabaduló energia- és alapanyag költségekhez, erősítve a vállalatok további áremelési szándékát. Látványos munkanélküliség növekedésre azonban nem számítunk a jelenlegi folyamatok alapján, így a kereslet némi csökkenése mellett is igaz marad, hogy a foglalkoztatható állapotban lévő hazai munkaerő mennyisége a végéhez közelít, vagyis jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac.
Így a vállalatok a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányában kereshetik a megoldást, továbbá az energia- és egyéb költségek megugrása is a hatékonyság növelésének irányába tereli a vállalatokat, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság globális felzárkózása szempontjából. Várakozásunk szerint 2022-ben 3.7% lehetett az éves munkanélküliség, idén pedig 3.9% lehet az átlagos ráta, de a globális környezet hatásai miatt az utóbbinál erősebb a bizonytalanság” – mondta el Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Forrás: mmonline.hu
