Az Egyensúly Intézet tapasztalata szerint a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak esetében az is gyakorta gond, hogy nem megfelelő a munkakultúrájuk: nem érkeznek meg időre, nem jelzik előre, ha ott kívánják hagyni az állásukat, és így tovább, ezért a munkáltatóknak nagyobb költségek árán is jobban megéri olyan külföldi munkavállalókat hozni, akiknél ilyen bizonytalanságokkal nem kell számolni.
A hazai munkaerőpiacra egyaránt jellemző a munkaerőhiány és a munkanélküliség, aminek több illeszkedési zavar az oka. Ezekből a képzettségi színvonal alacsony szintje a leginkább meghatározó – mondta el az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója. Több magyar vállalatnál inkább külföldről hoznak munkaerőt, minthogy a magyar kistelepüléseken élőket alkalmaznák. Ennek három nagyobb oka van – mondta Filippov Gábor. Az egyik a képzettségbeli elcsúszás, miután sok esetben, akik munkát keresnek, nem elég képzettek ahhoz a munkához, amikre munkavállalókat keresnek. Az Egyensúly Intézet tapasztalata szerint a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak esetében az is gyakorta gond, hogy nem megfelelő a munkakultúrájuk: nem érkeznek meg időre, nem jelzik előre, ha ott kívánják hagyni az állásukat, és így tovább, ezért a munkáltatóknak nagyobb költségek árán is jobban megéri olyan külföldi munkavállalókat hozni, akiknél ilyen bizonytalanságokkal nem kell számolni. A harmadik legfontosabb ok, hogy a hazai álláskeresési támogatási rendszer nem igazán működik hatékonyan, leegyszerűsítve: túl kevés ideig, túl kevés pénzzel támogatjuk a munkakeresést – fogalmazott Filippov Gábor hangsúlyozva: az álláskeresési juttatások funkciója nemcsak az, hogy a szegénységtől megmentse azokat, akik elveszítették az állásukat, hanem hogy segítse őket anyagilag abban, hogy új és tartós munkahelyet találjanak maguknak. 2019-es adat szerint Magyarországon mintegy 80 ezer be nem töltött álláshelyre 200 ezer munkanélküli jutott – tette hozzá az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója, aki hatékonyabb munkaerő-piaci ösztönzőkről is beszélt. Szerinte a fentiekből következően az álláskeresési juttattatási rendszerünket át kellene alakítani alapvetően, nagyjából skandináv mintára, ami egy sokkal bőkezűbb rendszer, tehát magasabb juttatásokat és tovább biztosít a munkavállalóknak, viszont több együttműködést is követel, amit szigorúbban ellenőriz is. „Fel kellene ismernünk azt, ez az alrendszer arra való, hogy segítse a munkavállalót a munka megtalálásában” – jegyezte meg Filippov Gábor. A szakértő emellett a legfontosabb strukturális problémának az alacsony képzettséget nevezte. Meglátása szerint a szakképzési rendszertől egészen a közoktatási rendszerig alapjaiban kellene újragondolni, hogy ezek mennyire szolgálják a munkaerőpiac olajozott működését. Európai összehasonlításban Magyarországon kiugróan magas az iskolából idő előtt lemorzsolódók aránya, ez éves szinten 12 százaléka az összes gyereknek, és a legfeljebb 8 osztályt végzettek körében a legmagasabb a munkanélküliség. Meglátásuk szerint a tankötelezettséget 18 évre kellene növelni, másrészt pedig a szakmunkás és középiskolai képzésben is nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a nyelvi és digitális készségekre, mert ezek a munkaerőpiacokon elengedhetetlen készségekké váltak – zárta szavait az Egyensúly Intézet kutatási igazgatója.
Forrás: infostart.hu
