Egy éve sújtja a vendéglátó- és idegenforgalmi szektort az elmúlt évtizedek egyik legmélyebb, elhúzódó válsága, ami egyúttal komoly nemzetgazdasági kihívást is jelent, hiszen ez a szektor húzóágazatnak számít Magyarországon. A vírusválság és a lezárások egyértelműen a szálloda- és vendéglátóipart sújtják a leginkább, de egyre valószínűbb az is, hogy sok kiskereskedelmi üzlet már soha többé nem fog kinyitni.
A Privátbankár hívta fel a figyelmet arra, hogy a bevásárlóközpontok nem alapvető szükségletet kielégítő, zömmel magyar bérlők által üzemeltetett ruházati, cipő, elektronikai boltjainak, és egyes szolgáltató cégeinek, egységeinek sorsa teljesen bizonytalan. S ha majd ki is nyitnak, akkor sem sok vevőre számíthatnak, mert a háztartások költéseinek rangsorában – érthető módon – nem ezek a termékek vannak legelöl. Ugyanakkor az üzletek, vendéglátóhelyek vállalkozói közül egyre kevesebben tudják kifizetni a bérleti díjakat, több üzletláncnál már túl vannak a leépítések első hullámán. Ha továbbra is zárva kell tartaniuk, akkor az elbocsátások folytatódhatnak. Ezeknél a bevásárlóközponti vállalkozásoknál mintegy százezren dolgoznak. Hasonló, mégis más jellegű gondokról számolt be a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége. Mint az közismert, a szálláshelyeken a vendégéjszakák száma 2020-ban országosan közel 40 százalékkal esett vissza a megelőző évhez képest, de ha csak a tavaly novemberi helyzetet nézzük, akkor a csökkenés mértéke a 90 százalékot is elérte. Drámai mértékben megnőtt a pályaelhagyók száma, akik kényszerűségből más területeken keresnek boldogulást. Nagy kérdés, hogy ők később visszatérnek-e a korábbi munkahelyükre. A szakma képviselőitől megtudtuk, hogy az újranyitásra készülnek, hiszen nem is tehetnek mást. Pontosan egy éve sújtja a vendéglátó- és idegenforgalmi szektort az elmúlt évtizedek egyik legmélyebb, elhúzódó válsága, ami egyúttal komoly nemzetgazdasági kihívást is jelent, hiszen ez a szektor húzóágazatnak számít Magyarországon. A turizmushoz kapcsolódó vállalkozások a koronavírus-járvány megjelenése előtt közel félmillió főt foglalkoztattak. Csak a belföldi turisták vendégéjszakái mintegy 400 milliárd forintnyi bevételt jelentettek az iparág számára. Becslések szerint a megsokszorozó hatás miatt eddig közel 800-900 milliárd forintot veszíthetett a magyar gazdaság a tetszhalott vendéglátó- és szállodaiparághoz kapcsolódó bevételkiesés miatt, és egyelőre kérdéses, hogy hogyan és milyen tempóban sikerül majd feléleszteni a szektort a világjárványt követően – vélik az iparági szakértők. A kép vegyes: sokan csupán úgy képesek levegőhöz jutni, ha ágazati támogatásban részesülnek, mások a korábban általuk egyáltalán nem művelt ételkiszállítással is megpróbálkoznak, s csak nagyon óvatosan szövögetik jövőképüket. De egyvalami közös bennük: a bizonytalanság, hogy miképpen lesznek képesek az elszivárgott, értékes munkaerőt pótolni. A szakmabeliek egy része mégis a tavalyi évhez hasonló, dinamikus nyári szezonra számít, a belföldi turizmus – legalább időleges – élénkülése révén. De ezek a pozitív előrejelzések is inkább csak a balatoni, és más népszerű vidéki szálláshelyeket jellemzik. A fővárosi hotelek többsége már a 2021-es évet is „elengedte”, és leghamarabb a jövő tavaszi idényre várják a korábbi kereslet viszonylagos visszatérését, de sokan vannak olyanok is, akik szerint akár 2-4 évre is szükség lehet a talpra álláshoz.
Forrás: pestihirlap.hu
