A munkaerő-tartalék Magyarországon 400 ezer főt tartalmaz, ami 100 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Decemberben 4,5 millió foglalkoztatott volt Magyarországon, ami alig maradt el az előző év azonos időszakában mért szinttől – derült ki a KSH adataiból. A munkanélküliség terén láthattunk komoly problémákat, 198 ezren voltak, az előző hónapokhoz képest nem mutattak érdemi romlást az adatok, habár kissé nőtt a létszámuk.
A hivatal nemzetközi módszertan szerint az állásvesztőket nem akkor sorolja az állásvesztők közé, amikor munkanélkülivé válnak, és nem is biztos, hogy közéjük sorolja. (Különböző kritériumoknak kell megfelelni a statisztikai munkanélkülivé váláshoz.) Ezek alapján úgy tűnt, hogy nem alakul rosszul a munkaerőpiaci helyzet annak ellenére sem, hogy a járvány második hulláma miatt érdemi lezárásokat jelentettek be Magyarországon is. Később azonban a KSH több, egyéb adatot is frissített csütörtökön, amelyből már teljesen más kép rajzolódik ki a hazai foglalkoztatásról. Kezdjük mindjárt a munkaerő-tartalékkal, ami jól fogja meg a munkanélküliségi problémákat. Ebbe a csoportba mindenki benne van, aki megfelel a munkanélküliség kritériumának, és az is, aki nem felel meg, de szeretne dolgozni (nem keres egy hónapja aktívan munkát mert nem tud vagy mert a lezárások miatt nem lehetséges; nem tudna két héten belül munkába állni). A munkaerő-tartalék 400 ezer főt tartalmaz, ami 100 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. Ebből az adatból már arra következtethetünk, hogy a hazai munkaerőpiac állapota sokkal rosszabb, mint ahogy a főbb adatok mutatják. Vagyis sokan veszítették el az állásukat tavaly, akik továbbra sem találtak munkát. Esetleg reményvesztett munkanélkülivé válhatnak, mert feladják a munkakeresést, miután a szakmájukban nem találnak állást. Ez nem meglepő, hiszen senki sem tudja, hogy a turizmusban vagy a szolgálttó szektor más ágazataiban mikor áll helyre a világ rendje. A Portfolio által módosított munkaerő-tartalék alakulása: létszámában nem, csak összetételében tér el a fentitől. Ezt azért alkottuk meg, mert a KSH adataiban nem minden állásvesztő munkanélküli. Hiába a kedvező foglalkoztatottsági létszám, ha rengetegen voltak, akik nem dolgoztak. Decemberben pedig a foglalkoztatottak 16%-a nem dolgozott, ami magasabb, mint a járvány első hullámának csúcsán tapasztalt 12%, illetve a tavalyi év végén látott 11%. Vagyis hiába számítanak foglalkoztatottnak 4,5 millióan, ha több mint 700 ezer ember nem dolgozott. Decemberben mindig megemelkedik a nem dolgozó munkavállalók száma az év végi hosszú szabadságok, gyárleállások miatt, illetve szezonális hatások is szerepet játszanak. Most azonban olyan magasra ugrott a nem dolgozók aránya, ami még ebben az időszakban is nagyon szokatlan. A különös helyzetre magyarázatot ad, hogy novemberben komoly lezárásokat jelentettek be Magyarországon a járvány miatt, gyakorlatilag szinte a teljes szolgálató szektor leállt, a hotelek, éttermek bezártak. Összességében elmondható, hogy a foglalkoztatottság magas szinten volt decemberben, 4,5 millió főn alakult a KSH felmérése szerint. A részletes adatokból kiderült, hogy foglalkoztatottak közül azonban kifejezetten sokan, 16% nem dolgozott. A ledolgozott munkaórák száma pedig jelentősen, csaknem 5 órával csökkent. Habár a munkanélküliség nem nőtt érdemben, a részletes adatokból azonból az látszik, hogy a munkaerő-tartalék jelentősen megemelkedett, ami súlyosbodó problémákat jelez a munkanélküliség terén.
Forrás: portfolio.hu
