Magas a munkanélküliség a szomszédos Ukrajnában, a háború még tovább rontja az amúgy is rossz munkaerőpiaci helyzetet. A szakemberek szerint az ukrán olcsó munkaerő nem tenne jót hazánknak.
Ukrajnában jóval alacsonyabb az átlagbér és magasabb a munkanélküliségi ráta, ezért keleti szomszédunk uniós csatlakozása új kihívásokat jelenthet a magyar munkaerőpiacon. Vonzó célponttá válhatunk az olcsó ukrán munkaerő számára, ami lefelé nyomhatja a béreket, és veszélybe sodorhatja a teljes foglalkoztatottságot, különösen kedvezőtlenül érintve a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokat.
Míg Magyarországon 2021-ben a munkanélküliségi ráta 4 százalék volt, Ukrajnában ugyanez az arány 19 százalékot tett ki. Emellett az ukrán bruttó átlagbér 2024-ben mindössze 195.270 forint volt, ami a magyar 646.800 forintos bruttó átlagbérnek alig harmada. Mindez rendkívül vonzóvá teszi a magyar munkaerőpiacot az ukrán állampolgárok számára – különösen akkor, ha a csatlakozási folyamat végén az uniós tagállamok közti szabad munkavállalás lehetősége is megnyílik előttük.
A magyar kormány az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a foglalkoztatottság növelésében, különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok körében. Magyarország jelenleg szigorú kvótákkal szabályozza a harmadik országból érkező munkavállalók számát: a vendégmunkások felső korlátja évi 65.000 fő, ráadásul csak előre meghatározott, hiányszakmákban engedélyezik a foglalkoztatásukat.
Az aktuális gazdaságpolitikai értékelések szerint ez a rendszer jól működik, de a szabályozás rugalmassága komoly nyomás alá kerülhet, ha Ukrajna EU-tagállammá válik. Az uniós csatlakozás egyik legfőbb következménye ugyanis az lenne, hogy az ukrán állampolgárok szabadon vállalhatnának munkát Magyarországon. Ennek hatására a munkaerőpiac egyensúlya könnyen megbillenhet: nemcsak a bérek csökkenése, hanem a társadalmi feszültségek növekedése is elképzelhető.
Forrás: origo.hu
