Hazánkban is napirendre került a mesterséges intelligencia alkalmazására való felkészülés, ugyanis elkerülhetetlen a térnyerése. Egyre több cég ismeri föl a továbbképzések fontosságát és szervez kurzusokat a dolgozók számára.
A mesterséges intelligencia drámai hatása a munkaerőpiacra már nem csak jövőbeni forgatókönyv: az elmúlt hónapokban tízezres nagyságrendben bocsátottak el dolgozókat a vállalatok automatizációra hivatkozva. Miközben egyesek stratégiai újraszervezéssel reagálnak, mások még mindig azt az illúziót dédelgetik, hogy a változás lassú lesz. A kérdés azonban már nem az, hogy érint-e minket, hanem az, hogy fel tudunk-e rá készülni.
Az elmúlt időszakban számos hír erősítette meg azt a trendet, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése egyre látványosabban alakítja át a munkaerőpiacot. Vállalati bejelentések, iparági elemzések és friss kutatások mind arra utalnak, hogy az automatizáció hatása felgyorsult, a változás Európában, így pedig Magyarországon is kézzelfogható közelségbe került. Egy friss jelentés szerint az Amerikai Egyesült Államokban 2025 őszén meredeken megugrott a leépítések száma: októberben a munkáltatók 153 ezer elbocsátást jelentettek be, ami 175 százalékos emelkedés az előző évhez képest.
Ezen belül az MI-alapú automatizálás a második leggyakrabban megnevezett ok volt a leépítések mögött: közel 48 414 állás megszüntetését kötötték közvetlenül az MI számlájára ebben az időszakban. Az Amazon ősszel bejelentette mintegy 14 ezer irodai dolgozó elbocsátását, és sajtóértesülések szerint a leépítés akár 30 ezer főre is nőhet, ez a teljes vállalati állomány közel tizede. Andy Jassy vezérigazgató már júniusban figyelmeztetett, hogy az MI térnyerése miatt a jelenleg végzett feladatokhoz a jövőben kevesebb emberre lesz szükség.
A HP hivatalos közlése szerint a következő három évben akár 6 ezer munkahelyet is megszüntet az MI egyre szélesebb körű alkalmazása miatt. A vállalat kiemelte, hogy az innováció és termelékenység növelését célozzák a mesterséges intelligencia segítségével. A Salesforce az ősszel 4 ezer ügyfélszolgálati munkatársától vált meg, és bejelentette, hogy MI-alapú ügynökökkel helyettesíti őket a jövőben. Ez az egyik legkonkrétabb példája annak, hogy egy vállalat közvetlenül MI-chatbotokra cseréli az emberek munkáját egy adott területen.
A UPS az elmúlt év folyamán 48 ezer alkalmazottját küldte el, részben azzal indokolva a drasztikus lépést, hogy a gépi tanulás és az automatizáció terjedésével hatékonyabbá vált a működésük, kevesebb élőmunkára van szükség. Ez a példa rávilágít arra, hogy nemcsak a digitális szektorban, hanem a fizikai logisztikában is érezteti hatását az MI-alapú racionalizálás.
Nem állt meg a leépítési hullám az Egyesült Államokban, Európában is találunk hasonló tendenciákat: a német Lufthansa légitársaság például 2030-ig 4 ezer álláshelyet tervez MI-rendszerekkel kiváltani. A svéd fintech cég, a Klarna pedig az elmúlt időszakban alkalmazottai 40 százalékát már el is küldte a hatékonyságnövelő átszervezések keretében. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szakértők szerint a vállalatok gyakran egyszerű költségcsökkentési okokból hajtanak végre leépítéseket, az MI csupán ürügyként szolgál e döntések kommunikációjához. Ugyanakkor az esetek sokasága azt mutatja, hogy az automatizációs technológiák valóban lehetővé teszik a karcsúsítást számos területen, így a menedzsment könnyen hivatkozhat az MI-re a lépések indoklásakor.
Nemcsak nemzetközi, de magyar viszonylatban is hasonló várakozások alakultak ki.
A Világgazdasági Fórum friss, 2025-ös Future of Jobs jelentése szerint a magyarországi vállalatok 41 százaléka tervezhet létszámcsökkentést az MI bevezetésének következtében 2030-ig. Vagyis a hazai cégek közel fele már most számol azzal, hogy az évtized végére az automatizáció révén kevesebb alkalmazottra lesz szüksége. Bár sok esetben drasztikus létszámcsökkentésként jelentkezik az MI hatása, nem minden vállalat célja a teljes megszüntetés, sokszor inkább az emberi munka átalakítása zajlik. Egy nemzetközi felmérésben a megkérdezett pénzügyi vezetők közel ötöde jelezte, hogy az MI bevezetése nyomán bizonyos pozíciókat megszüntettek a szervezetükben. Ugyanakkor hangsúlyozták: a munkahelyek számának csökkenése eddig korlátozott mértékű, inkább arról van szó, hogy a vezetők újradefiniálják a feladatköröket, és a csapatokat magasabb hozzáadott értékű, stratégiaibb munkára próbálják átállítani.
Ez a megközelítés azt sugallja, hogy az MI érkezésével nem pusztán munkahelyek megszűnéséről, hanem a munkák átalakulásáról is beszélhetünk: a rutinfeladatokat átveszi a technológia, az emberek pedig komplexebb, felügyeleti vagy kreatívabb teendőkre fókuszálhatnak. Ennek megfelelően új készségek iránt nő a kereslet a munkaerőpiacon. A vállalatok egyre inkább elvárják, hogy munkavállalóik MI-eszközök alkalmazásában jártasak legyenek, és képesek legyenek együttműködni a gépi rendszerekkel.
Az Európai Unió 2025-ben hatályba lépett új szabályai (AI Act) például már megkövetelik, hogy az MI-rendszereket alkalmazó vállalatok gondoskodjanak dolgozóik megfelelő MI ismereteiről és képzéséről. Ráadásul az MI fejlődése már nem csupán az alacsony képzettséget igénylő vagy adminisztratív munkaköröket érinti. Geoffrey Hinton, az MI-kutatás egyik úttörője arra figyelmeztetett egy friss interjúban, hogy a legújabb generatív MI-modellek hamarosan a szoftverfejlesztésben is hangsúlyos szerepet kaphatnak.
Szerinte nagyjából héthavonta megduplázódik azon feladatok köre, amelyeket a mesterséges intelligencia önállóan képes ellátni. Kezdetben csak egyszerű kódrészletek megírására volt alkalmas egy MI, ma már órákig tartó programozási munkát is elvégez. Várakozása szerint néhány éven belül akár hónapokig tartó szoftverfejlesztési projekteket is önállóan kivitelezhet a mesterséges intelligencia.
Ez azt jelenti, hogy még a magasan képzett, kreatív tudást igénylő területeken is számítani kell arra: bizonyos részfeladatokat gépek fognak ellátni, így az emberi munka fókusza ott is jelentősen áthelyeződik. Több amerikai közgazdász olyan forgatókönyvet vázolt fel 2026-ra, amelyben a gazdaság ugyan tovább növekszik, de ez a bővülés nem jár együtt új munkahelyek létrejöttével. Ha ez bekövetkezik, az új kihívások elé állítja a gazdasági döntéshozókat. Európa már most igyekszik felkészülni erre a paradigmaváltásra.
Októberben az Európai Bizottság bemutatta az Apply AI stratégiát, amely átfogó tervet vázol az MI széleskörű integrációjára a gazdaság és a közszféra kulcsfontosságú ágazataiban. A stratégia külön hangsúlyt fektet a munkaerőre: célzott intézkedésekkel biztosítaná, hogy minden szektorban legyenek MI-írástudó dolgozók, akik felelősen és hatékonyan tudják használni a technológiát. Ennek érdekében indult el az Európai MI Készségakadémia is, amely képzéseket és átképzési programokat kínál a generatív MI területén, nemcsak informatikusoknak, hanem például egészségügyi, mobilitási vagy gyártóipari szakembereknek is. Emellett a terv része, hogy az EU jelentős forrásokat mozgósít az MI-szakértők képzésére és megtartására (ösztöndíjak, gyakornoki programok, tehetségek Európába vonzása), valamint a szélesebb lakosság MI-műveltségének fejlesztésére.
Mindezen erőfeszítések azt szolgálják, hogy Európa és így benne Magyarország ne pusztán elszenvedője legyen az MI okozta változásoknak, hanem aktív alakítója is. A vállalatok részéről is megjelent az igény a proaktív alkalmazkodásra: egyre több cég kínál belső továbbképzéseket, tréningeket munkavállalóinak az új technológiák terén. A cél az, hogy a humán munkaerő és a mesterséges intelligencia kiegészítsék egymást, és az automatizáció nyereségét össze lehessen hangolni a társadalmi jóléttel.
Forrás: economx.hu
