Kismama-szövetkezetek jogszabályi keret nélkül

Közel egy éve jelentette be Novák Katalin családügyi államtitkár a kisgyermeket nevelőknek kismama-szövetkezeteket, melyeken keresztül a szülőket segítenék a munka világába. Viszont azóta semmilyen jogszabály nem jelent meg arról, hogy ezt hogyan tervezik kivitelezni, sőt a tavaly nyári meglebegtetése óta a kormány nem is nagyon emlegeti a kismama-szövetkezetek ügyét – írja cikkében a Népszava, amely feleleveníti, hogy utoljára csak Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára érintette a kérdést, amikor Ungár Péter LMP-s képviselő azt szerette volna megtudni: hogyan készíti elő az Emmi a kismama-szövetkezetek létrehozását.

Azóta összesen annyi hír érkezett a projektről, hogy a kormány egy márciusi határozatában felszólította az igazságügyi tárca és az Emberi Erőforrások Minisztériumának  vezetőjét, hogy 2019. június 30-ig készítsen előterjesztést a kismama-szövetkezetek bevezetéséről. A lap a tárcánál rákérdezett arra, hogy mi tudható az új rendszerről, de csak annyi választ kaptak, hogy „a kormány célja, hogy folyamatosan bővítse a gyermekes családokat és a nők foglalkoztatását segítő intézkedéseket. A családvédelmi akció júliusban és januárban induló támogatásai mellett ilyen lehetőség lehet a kismama-szövetkezet is, amely a kisgyermekes édesanyák foglalkoztatását segítheti. Ennek előkészítése folyamatban van.” Korábban ehhez képest azt mondta Novák Katalin, hogy a foglalkoztatási forma előnye az, hogy akár csak heti néhány órányi munkát is vállalhatnak a kisgyerekes édesanyák. Azt is mondták, hogy a minta a nyugdíjas szövetkezetek rendszere lenne: itt a munkáltatók egy köztes fél beiktatásával mentesültek az adóterhek nagy részétől és csak 15 százaléknyi szja-t kellett fizetniük az idős dolgozók után. Bár tavaly a rendszer épp kezdett felpörögni és milliárdok jutottak az időseknek, végül az egész rendszert maga a kormány tette okafogyottá, amikor a nyugdíjasok foglalkoztatásánál egyetemlegesen bevezette a 15 százalékos kulcsot. Most az a kérdés, hogy a kismamák esetében van-e értelme egy közvetítőnek.

Forrás. napi.hu

További cikkek

Sok cég tervez elbocsátástSok cég tervez elbocsátást

A következő negyedévben a hazai munkáltatók 20 százaléka jelez előre bővítést, miközben 26 százalékuk tervezi csökkenteni jelenlegi munkaerő-állományát. A legnagyobb mértékű leépítések a legfejlettebb régiókban: Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon várhatók