A munkaerőpiaci kihívások nem kis feladat elé állítják a HR-eseket. Egyszerre vannak jelen olyan hatások, amelyekre rugalmasan szükséges reagálni. Többek között figyelembe venni azt, hogy a munkaerőhiányt a külföldi munkaerő nem oldja meg.
A demográfiai kihívások, a mesterséges intelligencia térnyerése, az uniós bértranszparencia és a generációs különbségek alapjaiban alakítják át a hazai munkaerőpiacot. Bán Zoltán, a Mol Magyarország HR-vezetője szerint a külföldi munkaerő bevonása csak részmegoldást jelent, a jövő ugyanis a folyamatos átképzésben, a technológia okos integrálásában és a személyre szabott, rugalmas munkakörülmények megteremtésében rejlik – szerepel a Pénzcentrum a vezetővel készített interjúban. Bán Zoltán is az előadóink között lesz a november 17-i HR (R)evolution konferencián. Az összetett munkaerőpiac magával hozza azt is, hogy vannak olyan munkakörök és kompetenciák, ahol továbbra is komoly verseny van a jó szakemberekért, miközben máshol a lassabb gazdasági környezet valóban nagyobb mozgásteret ad a munkáltatóknak – véli Bán Zoltán, a Mol Magyarország HR-vezetője.
Egy HR-vezetőnek jelenleg, az egyik legnagyobb fejtörést az okozza, hogy egyszerre kell kezelni a rövid távú gazdasági realitásokat és a hosszú távú munkaerőpiaci kihívásokat, amelyeknek egy része demográfiai, mobilitási és nem utolsó sorban oktatási jellegű. – mondta el az interjúban a vezető, majd azt is hozzátette, hogy attól, hogy egy adott pillanatban enyhül a toborzási nyomás, a demográfiai probléma nem tűnik el, a szükséges készségek pedig az AI, a digitalizáció és a technológiai fejlődés miatt gyorsan változnak.
November 17-én a külföldi foglalkoztatás jövője, a demográfiai válság, a HR-vezetők fókuszpontjai, az AI munkahelyeket kiváltó hatásai, a multigenerációs munkahelyek és a kiégés megelőzése, a motivált munkavállalók jobb teljesítménye és annak mérése lesz a középpontban. A külföldi munkaerő sem old meg minden problémát az AI pedig nem szünteti meg a junior pozíciókat. Az interjúban szó esett a külföldiek foglakoztatásáról is, a szakértő szerint a külföldi munkaerő alkalmazása bizonyos szegmensekben elengedhetetlen, de önmagában nem oldja meg a munkaerőhiányt. Sokkal fontosabb a fenntartható utánpótlás biztosítása, amely magában foglalja a fiatalok pályára vonzását, az inaktív csoportok munkaerőpiaci integrációját, az idősebbek megtartását és tudásuk átadását, valamint a felnőttképzés erősítését.
A külföldi munkaerő tehát szerintem akkor egészíti ki jól a hazait, ha nem helyettesíti ezeket a hosszú távú beruházásokat, az oktatást és felnőttképzést. A cél nem egyszerűen az, hogy legyen ember egy pozícióban, hanem hogy stabil, képzett és hosszú távon fenntartható munkaerőbázisa legyen az országnak. Bán Zoltán szerint a gyors technológiai fejlődés miatt a folyamatos tanulás a vállalatok, a vezetők és a munkavállalók közös felelőssége. A jövőben már kevésbé az iskolai végzettség, sokkal inkább a tanulási és az alkalmazkodási képesség lesz a meghatározó.
A mesterséges intelligencia térnyerése nem szünteti meg a pályakezdő pozíciókat, de alapjaiban alakítja át azokat. A juniorokat ma már hamarabb kell bevonni a komplex, valódi döntési helyzetekbe, miközben az MI-t a tanulást felgyorsító, támogató eszközként érdemes használni a repetitív feladatok kiváltására. Ugyanakkor szerintem nagyon világos szakmai, etikai és morális határt kell húzni, ami szintén formálódik. Az MI támogathat emberekről szóló döntéseket, de az emberi felelősséget nem adhatjuk át neki. Egy felvétel, előléptetés vagy más, egy ember életére, szakmai fejlődésére érdemi hatást gyakorló döntés nem válhat egyszerűen egy algoritmus outputjává. És legalább ilyen fontos a tudatosság: értenünk kell, mire alkalmas egy eszköz, mire nem, milyen hibákat követhet el, és milyen adatbiztonsági vagy kiberbiztonsági kockázatokkal járhat a használata.
Forrás: portfolio.hu
