Kellenek a külföldiek a munkaerőpiacra

Hazánkban minden területen van munkaerőhiány. Ezért is sok cég a külföldi munkavállalók alkalmazásában látja a megoldást: így három év alatt megháromszorozódott a külföldi dolgozók száma. Azokon a területeken alkalmazzák őket elsősorban, ahol a magyar nyelvű kommunikáció hiánya nem befolyásolja alapvetően a teljesítményt, vagyis leginkább betanított vagy szakmunkát végeznek.

Mintegy 300 ezer munkavállalóra lenne szükség  Magyarországon. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal tájékoztatása szerint ők nem rendelkeznek adatokkal a külföldi munkaerőt illetően. Az viszont tény, hogy három év alatt megháromszorozódott a munkavállalási céllal beadott tartózkodási engedélykérelmek száma. A 2015-ös és 2016-os adatok a keresőtevékenység, munkavállalás, jövedelemszerzés céljából beadott kérvények számát mutatják, viszont 2017-ben és 2018-ban már a jövedelemszerzést ( 2017-ben 1098, 2018-ban 1066 kérelem)  és a munkavállalást külön kezelte a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal. Az adatok szerint évről évre egyre nagyobb számban érkeznek a külföldi munkavállalók Magyarországra. Megdöbbentő adat, hogy 2018. első négy hónapjában 13 701 munkavállalás céljából beadott tartózkodási engedélykérelmet adtak be, április és szeptember között pedig 29 850-et, ami meghaladja a 2017-es évben beadott munkavállalási céllal beadott tartózkodási engedélykérelmek számát. A hazai építési piacon erőteljesebben 2016.év végétől figyelhető meg külföldi állampolgárok foglalkoztatása. Jelenleg, mintegy 3500 – 4000 fő lehet foglalkoztatva – mondta a Pénzcentrumnak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Jellemzően szerb, ukrán, román állampolgárságúak a külföldi foglalkoztatottak és fizikai munkakörökben dolgoznak segéd-, betanított-, és szakmunkák területén. 2016-ban a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) hívta fel a figyelmet: elkerülhetetlen a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatása. Akkor javaslatot is tettek a kormánynak a külföldi munkavállalók alkalmazásának könnyítésére. Sok-sok ezer, elsősorban ukrán munkavállaló dolgozik jelenleg elsősorban a feldolgozóiparban, másodsorban az építőiparban. Ezen túl szerb, vietnami, és indiai munkavállalókról hallottunk, de utóbbiakról inkább az előkészítés fázisában – mondta a Pénzcentrumnak Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) társelnöke, aki úgy fogalmazott, többségében olyan munkakörökben alkalmazzák a külföldieket, ahol a magyar nyelvű kommunikáció hiánya nem befolyásolja alapvetően a teljesítményt, vagyis elsősorban betanított vagy szakmunka jöhet szóba. Az MGYOSZ társelnöke úgy fogalmazott, a nem magyar munkavállalók fizetése nem különbözhet a velük minden szempontból összehasonlítható azonos pozícióban dolgozó magyarokétól, hiszen azonos munkáért azonos bér illeti meg a munkavállalókat.

Forrás: penzcentrum.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

négy × 1 =