Kedvező hatások a munkarőpiacon

Az OECD-országokban 2021 negyedik negyedévében 68,7 százalékos volt a foglalkoztatottság, mely már megközelítette a koronavírus-járvány előtti időszak mutatóit. A pandémia előtt, 2019 negyedik negyedévében a Szervezet országaiban a 15-64 éves korosztály 68,9 százaléka dolgozott – derül ki a Szervezet friss adataiból.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) minden tagállamában visszaesett a foglalkoztatás a koronavírus-járvány miatt, azonban tavaly már javult a helyzet, és sok országban a pandémia előtti szintre sikerült emelni a munkavállalók arányát. Az uniós tagállamok közül Görögországban volt a legalacsonyabb a foglalkoztatás a pandémia előtt. 2018-ban 54,5 százaléka dolgozott a lakosságnak, és ugyan sikerült a következő évben 1,6 százalékkal javítani a foglalkoztatottságot, azonban a koronavírus miatt sokan elveszítették a munkahelyüket, és a 15-64 éves korosztálynak csak az 53,7 százaléka tudott dolgozni 2020-ban. Tavaly viszont már sokkal jobb volt a helyzet, és a foglalkoztatottság meghaladta az 57 százalékot is. Olaszországban hasonlóan rosszul alakultak a számok az elmúlt két évben, hiszen sem a járvány előtt, sem pedig az elmúlt két évben nem haladta meg a foglalkoztatottság a 60 százalékot. 2018-ban a keresőkorú lakosság 58,5 százalékának volt csak munkahelye, és ez az arány tovább csökkent 57,5 százalékra a koronavírus-járvány alatt. 2021-ben elindult a javulás (58,3 százalék) az országban, de még nem sikerült elérni a koronavírus előtti foglalkoztatottsági szintet. A legjobb foglalkoztatási rátával Hollandia rendelkezett az OECD-országokat és az uniós tagállamokat is figyelembe véve, hiszen a covid előtt a lakosság 79,7 százaléka dolgozott, és a pandémia során is 79 százalék felett maradt a foglalkoztatottság, sőt 2021-re már a 80,2 százalékot is elérte a munkavállalók aránya. Az OECD-országok közül Chilében történt a legnagyobb csökkenés a foglalkoztatásban a járvány miatt. 2019-ben a 15-64 éves korosztály 64,1 százaléka dolgozott, egy évvel később viszont már csak az 55,8 százalékuk, és a gazdaság azóta sem heverte ki a covid hatását. Tavaly 58,5 százalékra sikerült emelni a foglalkoztatottság arányát, mely még mindig 5,6 százalékkal elmarad a koronavírus előtti időszaktól. Több országnak azonban még a járvány előtti időszakhoz képest is sikerült növekedést elérnie. Lengyelországban 2,8 százalékkal, Luxemburgban 1,4 százalékkal, Norvégiában 1 százalékkal többen dolgoztak tavaly, mint 2019-ben. Magyarországon is nőtt a foglalkoztatottság, a 2019-es 72,2 százalékhoz képest 2021-ben már a 15-64 éves korosztály 73,1 százaléka dolgozott, mely jóval meghaladta a 68,4 százalékos uniós rátát is. A dolgozók nemét figyelembe véve az uniós tagállamokban 2019-ben a nők 63 százaléka dolgozott, a férfiaknak pedig a 73 százaléka. A covid alatt mindkét csoportban csökkent a foglalkoztatottság, azonban 2021-re már a nők esetében 1,4, a férfiak esetében pedig 1,2 százalékkal nőtt a munkavállalók aránya 2019-hez képest. Magyarországon még ennél is nagyobb javulás állt be a nők foglalkoztatottságában. A járvány előtt a 15-64 éves korosztály 67,2 százalékának volt munkahelye, mely arány alig csökkent 2020-ban, és tavaly már 77,3 százalékos volt, mely 2,3 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest. A férfiak esetében is növekedés történt, de kisebb mértékű: 77,3 százalékuknak volt munkahelye 2019-ben, de az ő esetükben egyáltalán nem csökkent a foglalkoztatottság a pandémia alatt, és a munkavállalók aránya 2021-ben meghaladta a 78 százalékot.

Forrás: napi.hu

További cikkek