A digitalizáció hatása megjósolhatatlan, abban ugyanakkor egyetértenek a szakértők, hogy kevesebb munkásra vagy akár gépkocsivezetőre lesz szükség. Ők sem válnak haszontalanná, mivel a teherautókat felváltó önvezető drónok vagy a szalagmunkások helyét átvevő robotok irányításához rájuk is szükség lesz. Nem törvényszerű tehát, hogy munkahelyeket veszélyeztet a technológiai váltás, ám a folyamat olyan láncreakciót indít el, amely háttérbe szorítja a munkatapasztalatot, de felértékeli a digitális tulajdonlást – írja a Magyar Nemzet.
Az Eurofound legújabb, technológiaváltást vizsgáló részletes elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Unió a 2020-as, 2030-as években – megfelelő, gyors reagálású szakpolitika kidolgozásával – úgy tehet szert vezető szerepre a digitalizáció korának globális gazdaságában, hogy a munkavállalók állása nem kerül veszélybe. Kiemelték: nincs arra bizonyíték, hogy munkahelyeket veszélyeztetne a digitalizáció, sőt a megváltozott igények miatt egyre több területen válhat jóval rugalmasabbá, könnyebbé a munkavégzés. Ráadásul a dolgozók túlnyomó többségét motiválják az újítások, ezáltal izgalmasabb, folyamatos fejlődést igénylő munkakörök jöhetnek létre. Már ennek az évtizednek a végére általánossá válhat legalább nyolc új, már ma is ismert technológiai újítás általános alkalmazása. A fejlett robotika, az egyszerűbb, például 3D-technológiával előállított alkatrészgyártás, az új hálózatok, például az 5G fejlesztése, az elektromos és önvezető járművek széles körű elterjedése, az ipari biotechnológia fejlesztései, a virtuális és kibővített valóság vagy a blokkláncok pénzpiaci integrációja várhatóan ugyanannyi új munkahelyet generál, mint amennyit kivált, ráadásul a különböző ágazatokban ezek elterjedése nem egyszerre megy végbe. Az Eurofound tanulmánya példaként említi, hogy a digitalizáció gyakorlatilag mára végbement mind a szolgáltatások, mind az ipar területein. Ugyanakkor az erre a folyamatra épülő, mesterségesintelligencia-alapú robotizáció a gyártás területén válhat belátható időn belül általánossá. Az élőmunkára tehát továbbra is szükség lesz, ám a munkavállalók tudása kerül immár azokban a munkakörökben is a középpontba, ahol eddig a fizikai teljesítőképesség volt a fontosabb. A várakozások szerint a szállítási ágazatokban is látható már a technológiai forradalom. A várakozások szerint a gépjárműveket rövidesen felváltják az önvezető járművek. Első lépésben erre az utolsó szakaszban, a darabáruk fogyasztóhoz eljuttatásában lesz szerepük például az önvezető drónoknak. Bár a folyamat hatására jóval kevesebb gépkocsivezetőre lesz szükség, de a logisztikai központokban új, magasabb tudást, nagyobb rugalmasságot igénylő munkakörök jelennek meg, például az automata eszközök irányítására, koordinálására. Ezek az eszközök is igényelnek karbantartást, beszerzési szakembereket, de az online vásárlás térnyerése miatt kapcsolattartókra, ügyfélszolgálatosokra is nagyobb szükség lesz. Új munkakör lehet a szállítástervező vagy az önvezetők biztonságért felelős szakember. Általánossá vált már az elmúlt években is, hogy az IKT-szektor szakemberigénye a gyors fejlődésnek köszönhetően egyre nagyobb, mint amennyit ki lehet a képzésekkel elégíteni. Az unió terve, hogy Európában elsőként alakuljon ki a változásokra gyorsan reagáló, fenntartható, a környezetet nem terhelő, digitális alapokon nyugvó gazdasági-társadalmi berendezkedés. Ehhez a következő időszakban jelentős innovációs forrásokra lesz szükség, emellett a digitális piacszabályozás vagy a kiberbűnözés elleni küzdelem is felértékelődik. A munkaerőpiaci hatásokra, a dolgozók védelmére is szükség van annak érdekében, hogy a további fejlődés generálta többletprofitból a lakosság is érdemben részesüljön.
Forrás: Magyar Nemzet, szakszervezetek.hu
