A teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya az unión belül a 20–64 éves korcsoport esetében nálunk az ötödik legnagyobb. Újabb csúcsokat döntenek a munkaerőpiaci mutatóink 2019-ben is, a kedvező tendencia nyolcadik éve tart – mondta el Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. A optimális folyamatokkal együtt további bővülést is képes elérni a munkaerőpiac, hiszen az inaktívak jelentős hányada rendelkezik minimum középfokú végzettséggel.
A 2019-es évben éves átlagban is meghaladja foglalkoztatottak száma a 4,5 milliót, ami 780 ezerrel magasabb, mint 2010-ben volt – mondta Szalai Piroska, megjegyezve, hogy 2010 volt a legrosszabb évünk a 21. században. A nők a szakértő becslése szerint tavaly 2,032 millióan dolgoztak, ami majdnem háromszázezerrel magasabb, mint kilenc évvel korábban. E kedvező növekedésnek kevesebb mint felét a munkanélküliség jelentős csökkenése adta. A foglalkoztatásbővülés nagyobb részét az inaktivitás csökkenése hozta, azaz míg 2010-ben több mint kétmillió inaktív élt hazánkban a 20–64 éves korcsoportban, 2019-re a számuk 1,3 millió alá csökkent. A foglalkoztatási ráta a 20–64 éves korcsoportban 75,3-re javult, azaz elérte a 2020-ra megcélzott hetvenöt százalékot. Emlékeztetett rá, még 2010 elején a Bajnai-kormány vállalta, hogy az akkori alig hatvan százalékpontról javítjuk tizenöt százalékponttal a rátát 2020-ig. Ez akkor egy teljesíthetetlen kijelentésnek tűnt, hiszen ilyen mértékű javulást addig még nem produkált senki a munkaerőpiacon. Jelenleg a kilenc év alatt elért, tizenöt százalékos bővülés Málta után a legnagyobb az unióban.
Foglalkoztatási rátánk 2016 óta az uniós átlag feletti. A tagállamok között a középmezőnyben vagyunk, a V4-ek közül Lengyelországot és Szlovákiát megelőzzük, Csehország az Európai Unió negyedik legjobb állama, előttünk jár. Összevetésképpen: tíz évvel ezelőtt még utolsók voltunk. A szakértő szerint sokat olvashatunk arról, hogy a magyar munkaerőpiac belső forrásból való bővülése már lehetetlen, ez azt jelenti, hogy nincs továbblépés a középmezőnyből. Ugyancsak a 20–64 éves korcsoportnál maradva, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya a tagállamok közt Bulgária, Litvánia, Észtország és Csehország után nálunk az ötödik legnagyobb. A heti 36 óránál kevesebbet dolgozó részmunkaidősök aránya pedig a második legalacsonyabb, csak Bulgária rosszabb nálunk. Ez mutatja, hogy nem elég rugalmas a magyar munkaerőpiac, nagyon kevés lehetőségük van például a tanulás mellett dolgozni a végzettségük megszerzése előtti években a fiataloknak annak ellenére, hogy folyamatosan bővül a duális képzésben tanulók száma. A feldolgozóiparban, az infokommunikációs ágazatban és a szakmai tudományos tevékenység, valamint nők esetében a háztartásokat segítő tevékenységek területén jóval többen dolgoznak a legális munkaerőpiacon, mint nálunk. Ezért a szakértő úgy látja, a magyar munkaerőpiac képes még bővülni.
Forrás: magyarnemzet.hu
