Különleges képet mutat a magyar munkaerőhelyzet. Egyrészt csoportos létszámleépítések, másrészt foglalkoztatottság növekedés árnyalja a képet. A szakértők szerint javulást többek között a fogyasztás növekedése és az export fellendülése hozhat.
A foglalkoztatottsági adatok felemás képet mutatnak, ágazatonként és régiónként nagyon más az összkép. Mi történt? A G7 cikke szerint az elmúlt hónapokban több nagy üzem is bezárt vagy jelentős leépítést jelentett be. Az Electrolux jászberényi gyárának leállása mintegy 600, az Accell tószegi üzemének megszűnése 400, a WKW győri gyárának bezárása 470, a bonyhádi zománcgyár csődje pedig további 150 munkahelyet érintett. Közben a korábban a kormányhoz közel álló vállalatoknál is jelentős leépítések történtek, többek között a Mediaworksnél. Január és augusztus között a feldolgozóiparban 2382, az információ és kommunikáció területén pedig 1295 embert érintett ilyen leépítés. Júniusban és júliusban különösen megugrott az érintettek száma, részben a kormányhoz kötődő médiacégek elbocsátásai miatt.
A teljes munkaerőpiac azonban más képet mutat. Május és július között több mint 30 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, 4,618 millióról 4,651 millióra. A foglalkoztatási ráta júliusban 65,9 százalék volt, miközben a munkanélküliek száma csak enyhén emelkedett, és az álláskeresés átlagos időtartama 13,1 hónapról 12 hónapra csökkent, írja a G7. A probléma inkább az, hogy a magyar munkaerőpiac egyre inkább széttartó. Egyes ágazatokban és térségekben leépítések zajlanak, miközben máshol továbbra is munkaerőhiány van. Hogyan tovább? Érdemi és tartós javulást a szakértők szerint az export fellendülése, új – különösen nem autóipari – beruházások, valamint a belső fogyasztás erősödése hozhatna. Egyelőre egyik területen sem látszik olyan széles körű fordulat, amely ezt egyértelműen jelezné.
Forrás: forbes.hu
