Hogyan lehet növelni a foglalkoztatottságot?

A munkáltatók egyelőre úgy tűnik, ragaszkodnak a jól bevált rendszerükhöz, pedig főként a fiatalok, új munkakörülményeket szeretnének. A párbeszéd a munkavállalók és a munkáltatók között ebben a témában még nem nagyon jutott előre.

A szakemberek szerint rugalmas munkafeltételekkel, kötetlen munkaidővel, otthoni munkavégzéssel lehetne tovább növelni a foglalkoztatottságot, a lazább feltételekkel ráadásul a fiatalokat is könnyebb megfogni.  Hiába jellemző évek óta a munkaerőhiány, alig találni olyan állást, amely akár hetente fizet, akár rugalmas feltételeket kínál vagy részmunkaidőben is végezhető – írja a Magyar Nemzet. A munkáltatók alig találnak megfelelő alkalmazottat, többségük elzárkózik attól, hogy lazább feltételekkel dolgoztasson – derül ki a felmérésekből és a rendelkezésre álló adatokból. A vállalkozások többsége a bizalmatlanságot és a megszokást jelöli meg fő érvként. Azok pedig, akik dolgozni szeretnének vagy jövedelmük kiegészítésére másod­állást vállalnának, olyan munkahelyet keresnek, ami részidős állásban is elfogadható jövedelemkiegészítést kínál, és lehetőség szerint nem egyszer fizet egy hónapban. Bár a szakszervezetek és a munkáltatók egyetértenek abban, hogy a munka és a magánélet összehangolásához lépésekre lenne szükség, ám erről nem folyik idehaza érdemi szociális párbeszéd, és még mindig nincs szó olyan ajánlásokról, programokról, amelyek a rugalmasság irányába vinnék a munkaerőpiacot, noha a jogszabályi környezet nem jelentene akadályt. A felmérések szerint az inaktívak túlnyomó többsége azért sem helyezkedik el, mert nem szeretne teljes munkaidős, jellemzően heti negyvenórás állást vállalni. Korábban kényszer volt az alkalmi munka, ám a szakemberhiány miatt újra érdekében állna a munkáltatónak a beugrós munka. Ugyanakkor nem sok lehetőséget kínálnak a foglalkoztatók sem: az Eurostat adatai szerint átlagosan egy év alatt 290 ezren vállaltak alkalmi munkát. Az ideiglenes munkavállalás mindössze az alkalmazottak alig több mint hét százalékát érinti, ráadásul a szakszervezeti vélemények szerint többségük a valóságban alkalmazásban áll, csak a bejelentésüket oldja meg így a munkáltató. Az alkalmi munka aránya csak Romániában, Bulgáriában és a balti államokban alacsonyabb hazánknál, míg az uniós átlag több mint kétszerese. Nem csak az alkalmi munkavégzés lehetősége hiányzik, sokan ugyanis a teljes munkaidős állásokat is elvállalnák, ha lehetőségük lenne az otthoni munkavégzésre az erre alkalmas munkakörökben. Ugyanakkor az uniós statisztika szerint a dolgozók mindössze 2,3 százalékának adatott meg a lehetőség 2018-ban arra, hogy otthon végezzék munkájukat. Ezzel a 27 tagállam közül a hatodik legkisebb eredményt értük el, a nyugati tagállamokban jellemzően tíz százalék feletti a nem székhelyhez kötött munkavégzés. Az uniós átlag 5,2 százalék, és inkább a nőkre jellemző.

Forrás: Magyar Nemzet, szakszervezetek.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük