A munkáltatók egyelőre úgy tűnik, ragaszkodnak a jól bevált rendszerükhöz, pedig főként a fiatalok, új munkakörülményeket szeretnének. A párbeszéd a munkavállalók és a munkáltatók között ebben a témában még nem nagyon jutott előre.
A szakemberek szerint rugalmas munkafeltételekkel, kötetlen munkaidővel, otthoni munkavégzéssel lehetne tovább növelni a foglalkoztatottságot, a lazább feltételekkel ráadásul a fiatalokat is könnyebb megfogni. Hiába jellemző évek óta a munkaerőhiány, alig találni olyan állást, amely akár hetente fizet, akár rugalmas feltételeket kínál vagy részmunkaidőben is végezhető – írja a Magyar Nemzet. A munkáltatók alig találnak megfelelő alkalmazottat, többségük elzárkózik attól, hogy lazább feltételekkel dolgoztasson – derül ki a felmérésekből és a rendelkezésre álló adatokból. A vállalkozások többsége a bizalmatlanságot és a megszokást jelöli meg fő érvként. Azok pedig, akik dolgozni szeretnének vagy jövedelmük kiegészítésére másodállást vállalnának, olyan munkahelyet keresnek, ami részidős állásban is elfogadható jövedelemkiegészítést kínál, és lehetőség szerint nem egyszer fizet egy hónapban. Bár a szakszervezetek és a munkáltatók egyetértenek abban, hogy a munka és a magánélet összehangolásához lépésekre lenne szükség, ám erről nem folyik idehaza érdemi szociális párbeszéd, és még mindig nincs szó olyan ajánlásokról, programokról, amelyek a rugalmasság irányába vinnék a munkaerőpiacot, noha a jogszabályi környezet nem jelentene akadályt. A felmérések szerint az inaktívak túlnyomó többsége azért sem helyezkedik el, mert nem szeretne teljes munkaidős, jellemzően heti negyvenórás állást vállalni. Korábban kényszer volt az alkalmi munka, ám a szakemberhiány miatt újra érdekében állna a munkáltatónak a beugrós munka. Ugyanakkor nem sok lehetőséget kínálnak a foglalkoztatók sem: az Eurostat adatai szerint átlagosan egy év alatt 290 ezren vállaltak alkalmi munkát. Az ideiglenes munkavállalás mindössze az alkalmazottak alig több mint hét százalékát érinti, ráadásul a szakszervezeti vélemények szerint többségük a valóságban alkalmazásban áll, csak a bejelentésüket oldja meg így a munkáltató. Az alkalmi munka aránya csak Romániában, Bulgáriában és a balti államokban alacsonyabb hazánknál, míg az uniós átlag több mint kétszerese. Nem csak az alkalmi munkavégzés lehetősége hiányzik, sokan ugyanis a teljes munkaidős állásokat is elvállalnák, ha lehetőségük lenne az otthoni munkavégzésre az erre alkalmas munkakörökben. Ugyanakkor az uniós statisztika szerint a dolgozók mindössze 2,3 százalékának adatott meg a lehetőség 2018-ban arra, hogy otthon végezzék munkájukat. Ezzel a 27 tagállam közül a hatodik legkisebb eredményt értük el, a nyugati tagállamokban jellemzően tíz százalék feletti a nem székhelyhez kötött munkavégzés. Az uniós átlag 5,2 százalék, és inkább a nőkre jellemző.
Forrás: Magyar Nemzet, szakszervezetek.hu
