Fontos a dolgozók mentális egészsége

mentális egészség

A dolgozók mentális egészsége úgy tűnik nagy mértékben kihat a munkavégzésük minőségére, ezért ezzel a kérdéssel a munkahelyeknek behatóbban kellene foglalkozniuk. Az utóbbi évek történései, a válság, a járvány, különösen fókuszba állította ezt a problémát.

A munkáltatóknak ki kellene nevezniük egy felsővezetőt, aki a munkavállalók egészségéért és a jólétéért felelős – vélekedik a pszichológia professzor. Ian Edwards régóta törekszik a Nomuránál dolgozók jólétének javítására, de az elmúlt években újfajta nyomást figyelt meg rajtuk, amely a fizikai és mentális egészségükre, a termelékenységükre és a munkaerejükre is hat – számolt be róla a Financial Times. Edwards a japán bank nagy-britanniai tevékenységének egészségügyi és biztonsági vezetőjeként azt tapasztalta, hogy a Covid-19 berobbanása alatt és azóta is jelentősen növekedtek a családtagok ápolásával kapcsolatos stressz, a pénzügyi aggodalmak és az éghajlatváltozással kapcsolatos félelmek.

Szociális szorongás

„A szociális szorongás növekedését tapasztaltuk. Egy sor pénzügyi és környezetvédelmi aggodalom is érinti az alkalmazottainkat. Aggódnak amiatt, hogy honnan származik az étrendjükbe kerülő hal, és hogy elönti-e a házukat az árvíz” – összegzi a tapasztalatait Ian Edwards. A Nagy-Britannia legegészségesebb munkahelye elnevezésű felmérésben – amelyet a Vitality egészségbiztosító végzett partnerekkel, köztük a londoni gazdasági lappal, és amely a Nomurát következetesen az egyik legjobban teljesítő szervezetnek minősítette – részt vevő 65 szervezet több mint 8500 alkalmazottjának friss adatai alátámasztják nézeteit. A felmérés a korábbi évekhez képest a mentális betegségek és a szorongás megugrását, valamint a betegszabadságok és a jelenlét, vagyis a nem produktív munkavégzés növekedését mutatja.

A jelentés rávilágít a közelmúltbeli tendenciák hatásaira is, beleértve a távmunka erőteljes növekedését, amelyet a Covid-19-re válaszul hozott korlátozások váltottak ki. Azok a munkavállalók, akik képesek vegyes munkamódszereket alkalmazni – azaz egyensúlyt teremteni az irodai és az otthoni munkavégzés között -, a legelégedettebbek a munkájukkal. A legkevésbé produktívak azok voltak, akiknek nem irodai munkahelyen – például gyárban vagy kiskereskedelmi üzletben – kellett távmunkát végezniük. Különösen a Covid-19 kezdete óta a munkáltatók fokozott érdeklődést mutatnak a munkatársak jóléte iránt, mivel igyekeznek támogatni a szervezetük folyamatos növekedését. Új megközelítéseket és eszközöket fedeztek fel, a mindfulness-alkalmazásoktól kezdve a szerepek és felelősségi körök átszervezéséig.

Munkahelyi wellness program

Ez egy virágzó wellness-ipart indított el, amely az egészség javítására irányuló programokat kínál. A témát tanulmányozó szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy hiányoznak az ok-okozati összefüggésekre vonatkozó szigorú kutatások, és arra vonatkozóan, hogy mely beavatkozások működnek igazán. Jan-Emmanuel De Neve, az oxfordi egyetem Saïd Business Schooljának közgazdásza szerint kevés az „arany standard” bizonyíték a randomizált kontrollvizsgálatokkal kapcsolatban. Rengeteg kisebb kísérleti projekt van, amelyeket gyakran nem értékelnek megfelelően, vagy amelyekről nem számolnak be. De Neve szerint a mindfulness ugyan nem rossz dolog, ám nem foglalkozik a fő strukturális okokkal. A közgazdász rámutatott a 2019-ben megjelent Illinois Workplace Wellness Study című elemzésre, amely az amerikai Urbana-Champaignben két éven keresztül vizsgálta az iThrive nevű átfogó munkahelyi wellness-program hatásait. Bár a programban részt vevő munkavállalók jó egészségi állapotról számoltak be, erős szelekciós torzítás volt tapasztalható: azok, akik részt vettek a felmérésben, általában már eleve tehetősebbek és egészségesebbek voltak, míg azok a munkavállalók, akik a legtöbbet nyerhettek volna – köztük a dohányosok és azok, akiknek már eleve magasabbak voltak az egészségügyi költségeik – nem álltak kötélnek.

De Neve saját, a távközlési vállalatnál, a BT-nél nemrégiben végzett kutatásai összefüggést mutattak ki az irodákban lévő ablakok – amelyek révén a call centerek munkatársai vizuálisan láthatják az időjárást -, valamint a hangulatuk és a termelékenységi szintjük között, amely emelkedett, ha boldogabbak voltak. Az oxfordi egyetem közgazdásza ugyanakkor óvatos az ilyen eredmények gyakorlati alkalmazhatóságára vonatkozó egyszerű következtetések levonásával kapcsolatban. Hivatkozik a szélesebb körű kutatásokra, amelyek szerint a jólét szempontjából fontosak az erős munkahelyi szociális hálózatok, a támogató csapatok, a mentorálás, az egyéni autonómia, a rugalmasság és a céltudatosság.

 

Forrás: napi.hu

További cikkek