A szakértő emlékeztetett a 2016 utáni bérspirálra, amikor a feszes munkaerőpiac nyomán megjelenő munkaerőhiány miatt számottevően nőttek a keresetek bizonyos szakmákban. Ennek köszönhetően például az építőiparban segédmunkásként 300 és 400 ezer forint közötti nettót is meg lehetett keresni, ahogy a nemzetközi fuvarozók esetében akár a 700 ezres nettó is előfordult.
A feszes munkaerőpiac és az erősödő bérdinamika az inflációt sem hagyja érintetlenül. A monetáris intervenció elkerülhetetlen volt. Már eddig is kialakulhatott volna az ár-bér spirál, az, hogy még nem következett be, annak is köszönhető, hogy a termelői költségnövekedés nem egyformán épül be a fogyasztói árindexbe – mondta a VG-nek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Emiatt a kivitelezői költségek is megugrottak, de ez elsősorban a beruházási árindexre volt hatással, az utóbbi pedig a termelői árindexekben jelent meg. Az, hogy a fogyasztói árakba nem gyűrűzött át, annak is tulajdonítható, hogy a kiskereskedelmi láncok alkupozíciója meglehetősen erős, így le tudták törni az árakat. Ráadásul az internetes kiskereskedelmi forgalom robbanásszerű növekedése miatt az árak összehasonlíthatóvá váltak, tehát nagyban élesedett a verseny, ami szintén kedvező helyzetet teremtett a fogyasztók számára. Az ár-bér spirál kockázata persze a járvány előtt is megvolt, a feszes munkaerőpiac és az erőteljes bérdinamika miatt már korábban felpörgött az infláció – hívta fel lapunk figyelmét Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője. A szakember szerint, ha nincs a járvány, akkor a Magyar Nemzeti Bank már tavaly belekezdhetett volna a szigorításba. A jegybank nem véletlenül próbálja lehorgonyozni az inflációs várakozásokat 3 százaléknál, a közelgő bértárgyalások során a szakszervezetek az árnyomás miatt eleve feljebb tolhatják a követeléseiket, akár a mostani 5 százalékra, ami tovagyűrűző hatásként az inflációban is megjelenhet. Suppan Gergely szerint a bérrobbanás miatt várható munkaerőköltség-növekedésre hatékony megoldás lehet a szociális hozzájárulási adó jövőre tervezett csökkentése, ami megakadályozza a cégeket abban, hogy a fogyasztókra hárítsák a megugró bérköltségeket. Németh Dávid szerint is megvan ez lehetőség, de hatékony lehet az infláció elleni küzdelemben a hatósági árak befogyasztása is. Emlékeztetett rá, hogy a közüzemi díjak viszont évek óta nem emelkedtek, ami növekvő terhet okoz a költségvetésnek. A büdzsével kapcsolatban megjegyezte, hogy akár a kiadások visszafogása is megoldás lehet, amit a Költségvetési Tanács is szorgalmaz. Ezzel együtt alapvetően a monetáris politika feladata az infláció elleni védekezés. Németh Dávid szerint jövőre 10 százalék körüli bérkiáramlás várható, ennek a versenyképességünk lehet a korlátja. Suppan Gergely viszont jelezte, hogy addig nincs probléma, amíg GDP-deflátor is gyorsabban nő, így még ha a GDP az idén nominálisan 11 százalékkal emelkedik is, a bérköltségek is ennyivel bővülhetnek.
Forrás:vg.hu
