Az MI által támogatott automatizálás néhány kivételtől eltekintve pozitív impulzust adott a foglalkoztatásnak, ennek mértéke azonban országonként jelentősen eltér az oktatás, a szabályozás és ezáltal a verseny szintjétől függően.
Az Európai Központi Bank szerint nem pont az lehet a probléma a mesterséges intelligenciával, amitől a legtöbben félnek, de a technológia munkaerőpiaci hatásai egyelőre homályosak. A mesterséges intelligencia közelmúltbeli fejlődése kapcsán mindenki az új technológiák munkahelyekre gyakorolt hatását találgatja, és a korábbi tapasztalatok alapján hiába tűnnek túlzónak az emberi munkaerő feleslegessé válásáről szóló félelmek, a jövőt sokan érzik bizonytalannak.
Növekedett a foglalkoztatási arány
Ezt helyezi új megvilágításba az Európai Központi Bank (EKB) által közzétett elemzés, melyből kiderül, hogy a 2010-es évektől fogva az MI-technológiák jobban kitett területeken éppenséggel növekedett a foglalkoztatási arány Európában, ami azonban nem jelenti azt, hogy az új fejlesztések mindenképp a nagyobb egyenlőség és jólét irányába mutatnak. A kedden megjelent anyagból kiderül, hogy az alacsony és közepes képzettséget igénylő állásokat nagyrészt nem érinti az MI megjelenése, összességéba meterséges intelligencia egyelőre munkahelyeket teremt, különösen a fiatalok és a magasan képzett munkavállalók számára.
Utóbbi azonban akkor sem áll rendelkezésre a kívánt mennyiségben, ha a recesszió általában enyhíteni szokta a munkaerőpiaci nyomást. A technológia gyors elterjedése emellett csökkentheti a béreket, és „semleges vagy enyhén negatív hatásokkal” van a bevételekre, hosszabb távú hatásainak nagy része pedig még nem látható világosan. Az eddigi tapasztalatok tehát egyelőre ellentétesek azokkal a korábbi technológiai hullámokkal, amikor a (számító)gépesítés csökkentette a közepesen képzett munkavállalók foglalkoztatási arányát és polarizációt eredményezett.
Gyengébb bérnövekedés lehet a hatása
Az MI bevezetésével létrejövő új feladatokkal párhuzamosan a mesterséges intelligencia az emberi munkát is felváltja a meglévő tevékenységek egy részében, de a szoftverekkel vagy a robotokkal összehasonlítva az MI-kompatibilis technológiák valószínűleg a magasan képzett munkavállalók körében gyakorolnak majd jelentősebb hatást, mint amilyen az átlagosnál gyengébb bérnövekedés. Az EKB eredményei egyébként vegyes képet mutatnak az általa vizsgált 16 európai országban.
Az MI által támogatott automatizálás néhány kivételtől eltekintve pozitív impulzust adott a foglalkoztatásnak, ennek mértéke azonban országonként jelentősen eltér az oktatás, a szabályozás és ezáltal a verseny szintjétől függően. Ami biztos, hogy az elmúlt évtized nyertesei ilyen szempontból azok a foglalkozások voltak, ahol magasabb volt a szakképzett fiatalok aránya, de a bérek esetében a dolog már nem ennyire egyértelmű, ami nyitva hagy néhány kérdést a technológia gyors fejlődését és alkalmazását illetően.
Forrás: bitport.hu
