A keresetek változatlanul dinamikusan emelkednek, miközben uniós szinten kifejezetten alacsony a hazai munkanélküliség. A kedvező folyamatok a lakossági fogyasztás jelentős növekedéséhez vezetnek.Az idei első félév végére a foglalkoztatottak ledolgozott heti átlagóraszáma 35 óra felé emelkedett, ami nagyjából megegyezik a koronavírus-válság előtti értékekkel – derül ki a KSH kiadványából.
Az idei első félévben folytatódott a munkaerőpiac minőségi javulása. Az év közepére 4 százalékra mérséklődött a munkanélküliségi ráta és 4,7 millió főre emelkedett a foglalkoztatottak száma. Ezzel párhuzamosan a 15-64 évesek foglalkoztatottsági rátája történelmi csúcsra, 73,6 százalékra ugrott. A fizetőképes kereslet szempontjából nagyon fontos a részmunkaidős és teljes munkaidős állások arányának alakulása és a ténylegesen elvégzett munkamennyiség. Ezt a ledolgozott munkaórákkal jól lehet mérni.Rendkívül kedvező, hogy az idei első félév végére a foglalkoztatottak ledolgozott heti átlagóraszáma 35 óra felé emelkedett, ami nagyjából megegyezik a koronavírus-válság előtti értékekkel. Ez egyértelműen a munkaerőpiac minőségi javulását mutatja, hiszen ezáltal több pénzt visznek haza az emberek és így még erőteljesebben bővül a lakosság fogyasztása. Emellett pozitívum, hogy a gazdaság pótlólagos munkaerő-kereslete meghaladta az egy évvel korábbit az első félévben. A gazdaság újraindulása miatt nőtt az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma, ami 2021 második negyedévének végén megközelítette a 75 ezret. Az előző év azonos időszakához viszonyított 25 százalékos igénynövekedésben – amit döntő részben a versenyszférában lezajló változások okoztak – meghatározó szerepe volt az egy évvel ezelőtti alacsony bázisnak – mutat rá a KSH kiadványa .Augusztusban is folytatódott a dinamikus béremelkedés Magyarországon. Az átlagbérek augusztusban 8,9 százalékkal nőttek. A bruttó keresetek a versenyszférában 7,2, a költségvetésben 10,7 százalékkal voltak magasabbak. Előbbi a vállalkozások növekvő munkaerő keresletére, utóbbi az állami szféra ütemezett béremeléseire vezethető vissza. Az idei év első 8 hónapjában pedig 3,9 százalékkal emelkedett a reálkereset, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,3 százalékos növekedése mellett. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 426 500 forintot tett ki augusztusban. A nettó átlagkereset pedig a kedvezményeket is figyelembe véve 292 300 forintot ért el. A helyreálló munkaerőpiacnak köszönhetően a lakossági fogyasztás az idén 5, jövőre pedig 6 százalékkal is növekedhet a Magyar Nemzeti Bank várakozásai alapján. Ebben szerepe van a hiteltörlesztési moratóriumnak, a kedvező hitelezési tendenciáknak és számos állami támogató intézkedésnek is.A munkanélküliségi számok alapján kedvező helyen áll Magyarország uniós összevetésben. Az eurózóna munkanélküliségi rátája közel kétszer akkora, mint a magyar.Időközben kijöttek a szeptemberi magyar munkanélküliségi számok is. A munkanélküliségi ráta azonban ebben a hónapban is 4 százalékot tett ki, illetve továbbra is 195 ezer munkanélkülit regisztráltak hazánkban. Az MNB előrejelzései alapján a jövő évben 3,5 százalék környezetébe mérséklődhet a munkanélküliségi ráta Magyarországon. A fiatalok, azaz a 25 év alattiak munkanélkülisége esetében kevésbé kedvező a pozíciónk az unión belül, de még így is jobbak vagyunk az EU átlagnál. Emiatt is külön üdvözlendő lépés a 25 év alattiak személyi jövedelemadó mentessége, mely amellett, hogy többlet jövedelemhez juttatja a fiatalokat, sokakat munkavállalásra ösztönöz. A KSH kiadványából az is kiderül, hogy nagyobb súllyal velünk maradt a home-office, vagyis az otthonról történő munkavégzés jelensége. A járvány előtt alkalmanként és rendszeresen a munkavállalók 1-1 százaléka dolgozott otthonról. Ma ez az arány több négyszer ilyen magas.
Forrás: novekedes.hu
