A népesedési előrejelzések azt mutatják, hogy a magyarok száma csökken, bár a migráció miatt lassulás tapasztalható a lakosságszám fogyásánál. Hatvan évre előre tekintve nem biztatóak az előrejelzések.
60 év múlva már globális léptékben is beköszönthet a népességcsökkenés trendje. Ráadásul a munkaképes korúak száma komoly lemorzsolódást mutat, nem pusztán uniós viszonylatban. Hatvan év múlva a Föld népességének alakulása átfordulhat a csökkenés irányába, de előbb eléri majd a tízmilliárdos lélekszámot a bolygó – jelezte érdeklődésünkre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Emlékezetes, az Eurostat friss adatsora szerint az Európai Unióban már negyedik éve nő a népességszám, ám nem a gyerekvállalási kedv, hanem nagyrészt a migrációs mozgások nyomán. A tagállamok körében Magyarországot a második legjelentősebb népességfogyás jellemzi, tavaly óta 4,7 ezrelékkel kevesebb lett a lakosság száma.
A hazai és nemzetközi demográfiai folyamatokkal kapcsolatban az Economx megkeresésére a KSH részéről többek közt azt is elárulták, milyen főbb okokra vezethető vissza a magyarországi népesség csökkenése; továbbá közép- és hosszú távon milyen következményei lehetnek a mostani demográfiai trendeknek, mind hazai, mind uniós és világviszonylatban. Elöljáróban felidézték, az ország jelenlegi területén 1981. január 1-jén regisztrálták a legmagasabb népességszámot, 10 millió 713 ezer főt. Azóta a magyar lakosság létszáma változó ütemben, de folyamatosan zsugorodik.
2025. január 1-jén Magyarország lélekszáma 9 millió 540 ezer fő volt. Portálunkkal megosztott tájékoztatásuk szerint a népességszám változását három demográfiai tényező alakítja: a születések és a halálozások száma, valamint a nemzetközi vándorlás egyenlege.„1981 és 2025 között a születések és a halálozások számának negatív egyenlege miatt 1 millió 476 ezer fővel fogyott a lakosság. De a tényleges fogyás kevesebb volt, 1 millió 173 ezer főt tett ki, vagyis a nemzetközi vándorlási többlet mintegy 300 ezerrel mérsékelte a természetes fogyásból adódó népességcsökkenést” – ismertették.
Azt is felvázolták: „a születésszám két tényezőtől függ, a szülőképes korú nők létszámától és gyermekvállalási kedvétől, utóbbit a teljes termékenységi arányszám (TTA) fejezi ki legjobban. A 15-49 éves – termékeny korú – nők száma az ezredforduló óta csökken, évente átlagosan 20 ezerrel. A nők létszámának csökkenését a termékenység szintjének folyamatos emelkedése tudná kompenzálni, ezzel lehetne szinten tartani a születésszámot. Annak ellenére, hogy az európai országokhoz hasonlóan a hazai termékenység is évtizedek óta elmarad az egyszerű reprodukció szintjétől (2,1), az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett a termékenység szintje, a 2011. évi mélypontról, 1,23-ról 2021-re 1,61-re nőtt a TTA értéke”– emelték ki, hozzátéve: „tehát ebben az időszakban a termékenység emelkedése ellensúlyozni tudta a női népesség létszámának csökkenését, és a születések éves száma 91 ezer körül alakult. 2022-2024-ben a termékeny kórú nők száma mellett a termékenység szintje is csökkent, ezért kevesebb gyermek született, 2024-ben 77,5 ezer volt az újszülöttek száma”.
Eurostatos érdekesség, hogy bár uniós szinten is komoly népesedési bajok vannak, nálunk is volt már rózsásabb a reprodukciós helyzet: csupán a magyar családok negyedében nevelnek gyermeket, de közülük is csak minden nyolcadik számít nagycsaládosnak. Egyre csekélyebb a gyermekvállalás idehaza is, az Orbán-kormány családpolitikai intézkedéseinek dacára is. A magyar trendre is a migráció a magyarázat?
Felelevenítették: „a halálozások számát a népesség korösszetétele és halandósága határozza meg. Ahogy a népesség korösszetételében egyre nagyobb az idősek aránya, úgy emelkedik a halálozások száma is, amit azonban ellensúlyoz a halandóság javulása, a hosszabb élettartam. Az 1990-es évek elejétől 2019-ig alapvetően csökkenő trend jellemezte a halálozások számának alakulását. Míg a ’90-es években 140-150 ezer körül volt a halálozások száma, addig az időszak végére 130 ezerre csökkent. Ezt a folyamatot megtörte a koronavírus-járvány, de ezt követően, már 2023-ban a járvány előtti szintre mérséklődött a halálozások száma. 2024-ben 127 470-en hunytak el, 0,6 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban”.
A népességszám természetes fogyását a nemzetközi vándorlási többlet mérsékelheti, a negatív vándorlási egyenleg pedig fokozhatja. „Magyarország nemzetközi vándorlási egyenlege az elmúlt 20 évben két év kivételével végig pozitív volt, vagyis a nemzetközi migráció – amely alatt egyaránt értjük a magyar és a külföldi állampolgárok vándorlását – enyhítette a természetes népmozgalmi folyamatokból származó népességcsökkenést” – tudatta a KSH a mögöttes okok kapcsán.
Forrás: ecomomx.hu
