A munkaerőpiacon kívüli emberek aránya a teljes munkaképes népesség (15-64 éves korosztály) százalékában csökkenő tendenciát mutat az Európai Unióban. Magyarországon a munkaképes lakosság közül kb. 900 000-en vannak azok, akik a munkaerőpiacon kívül helyezkednek el valamilyen oknál fogva. A gazdaságilag inaktívak aránya lakosságarányosan elég magas Magyarországon, nagyobb, mint az EU-s átlag.
A statisztika munkaerőpiacon kívülinek tekint minden olyan munkaképes korú embert, aki se nem dolgozik, se nem munkanélküli. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy olyan emberek sorolódnak ide, akik különféle okok miatt nem állnak rendelkezésre a munka világában. Praktikusan ilyenek például azok, akik tanulnak, családtagjukat gondozzák, nyugdíjasok vagy valamilyen betegség, fogyatékosság miatt nem tudnak dolgozni. Az Eurostat legfrissebb jelentése szerint 2020-ban Olaszországban voltak a legtöbben azok, akik valamilyen oknál fogva a munka világán kívül helyezkedtek el. A lakosság nem kevesebb, mint 35,9 százaléka ide tartozott. Szintén magas volt még a unkaerőpiacon kívüliek arány Horvátországban, Görögországban, Belgiumban és Romániában is. Mindenhol 30 százalék fölötti. Ahogy a statisztikából látjuk, Magyarország is igen közel van a 30-asok klubjához, hazánkban ugyanis a munkaképes korosztály 27,2 százaléka nem dolgozott 2020-ban. Ez az összes 15-64 éves népesség számához képest összességében körülbelül 900 000 embert jelent. Ezzel a számmal pedig lakosság arányosan, ha nem is sokkal, de az EU-s átlag fölött vagyunk. Ezzel szemben a lista túloldalán ott van Svédország, ahol lakosságarányosan csupán 19,1 százaléknyian tartoznak a gazdaságilag nem aktívak közé. De Hollandiában sem sokkal többen, ott 19,1 százaléknyian. A bevezetőben említett EU-s csökkenő tendencia egyébként Magyarországon is megfigyelhető, az elmúlt 10 évben majd 11 százalékkal csökkent a gazdaságilag inaktívak csoportja hazánkban. A munkaerőpiacon kívül eső nők aránya az Eurostat idősorának kezdete óta folyamatosan magasabb volt, mint a férfiaké. Igaz, a nemek közötti különbség 2002 óta csökkent, 19 éve ugyanis 16,7 százalékpont volt a differencia, míg 2020-ban, az eddigi legalacsonyabb, 10,7 százalékponton áll a mutató. Természetesen a különbségek Magyarországon is szembeötlőek. Idehaza 2020-ban a munkaképes korú férfiak 19,7 százaléka volt gazdaságilag inaktív. Miközben a nők közül 34,7 százaléknyian helyezkedtek el a munkaerőpiacon kívül. A különbség tehát nálunk összesen 15 százalékpontnyi, ami azért jóval magasabbnak számít, mint az EU-s átlag.
Forrás: penzcentrum.hu
