A fiatalabb generáció kevés munkatapasztalattal rendelkezik, a munkaadók véleménye szerit sok még a teendő a munkába állításuknál. Egyre nagyobb szerepet kell adni az úgynevezett munkahelyi mentoroknak.
A munkaadók ismét egy fiatal generáció felkészültségét kérdőjelezik meg. A Z generációról egyre gyakrabban mondják, hogy nem áll készen a munka világára, miközben a friss diplomások erősségei és hiányosságai is változtak. A Business Insider elemzése szerint azonban nem csak a fiatalok felelőssége, hogy megtanulják, hogyan kell dolgozni. A Z generáció alatt általában az 1997 és 2012 között születetteket értik, vagyis azokat a fiatalokat, akiknek egy része már belépett, másik része pedig éppen most lép be a munkaerőpiacra. Róluk egyre gyakrabban hangzik el, hogy nem állnak készen a munka világára, és az alapvető munkahelyi normákat is meg kell tanulniuk.
A Business Insider friss elemzése szerint azonban a „nem tudnak dolgozni” vád korántsem új jelenség. Szinte minden generáció megkapta már a maga bélyegét, amikor belépett a munka világába: az X generációt például motiválatlannak, a millenniálokat pedig elkényeztetettnek tartották. Most a Z generáció került sorra. A kritika mögött ugyanakkor konkrét tapasztalatok is vannak. Egy 2024-es, közel ezer üzleti vezető bevonásával készült felmérésben a vállalatok 75 százaléka azt mondta, hogy az általuk felvett friss diplomások egy része vagy akár mindegyike nem megfelelően teljesített. Egy másik, 800 HR-vezetőt megkérdező kutatásban 37 százalék inkább robotra vagy AI-ra bízott volna egy munkát, mint hogy friss diplomást vegyen fel, további 30 százalék pedig inkább betöltetlenül hagyta volna a pozíciót.
A „munkára kész” azonban nehezen meghatározható fogalom. Más elvárások vonatkoznak egy irodai, egy technológiai vagy egy fizikai munkakörre, miközben maga a munka világa is gyorsan változik. A cikkben megszólaltatott oktatók szerint a Z generáció egyes tagjai kevesebb tapasztalattal érkeznek az egyetemre a kommunikáció, a vitázás vagy a konfliktusok kezelése terén. Ebben szerepet játszhatott a koronavírus-járvány is, amely megzavarta a fiatalok középiskolai éveit. Emellett a Z generáció több időt töltött képernyők előtt, miközben kevesebb lehetősége lehetett olyan személyes tapasztalatokat szerezni, amelyek korábban természetes részei voltak a fiatalok életének. Tessa West, a New York-i Egyetem pszichológiaprofesszora szerint emiatt bizonyos, korábban magától értetődőnek tartott készségeket már az egyetemen kell fejleszteni. Szerinte a technikai tudást könnyebb megtanulni, a másokkal való együttműködéshez szükséges úgynevezett kapcsolati készségek azonban nehezebben pótolhatók.
A friss diplomások helyzetéről készült felmérések alapján azonban nem lehet egyszerűen kijelenteni, hogy a Z generáció felkészületlen lenne. A National Association of Colleges and Employers (NACE) felmérésében a munkáltatók 71 százaléka mondta azt, hogy a friss diplomások valamennyire felkészültek a munka világára, míg 22 százalékuk kifejezetten jól felkészültnek tartotta őket. A munkaadók számára a legfontosabb készségek között a professzionalizmus, a csapatmunka, a kommunikáció és a kritikus gondolkodás szerepelt. A munkáltatók körülbelül fele azonban csak a kommunikáció, a kritikus gondolkodás és a professzionalizmus terén találta megfelelően felkészültnek a friss diplomásokat. A csapatmunkával már jóval elégedettebbek voltak: ezt körülbelül 75 százalékuk megfelelőnek ítélte.
Érdekes ellentmondás, hogy miközben a Z generáció bizonyos hagyományos munkahelyi készségekben gyengébbnek tűnik, az AI használatában sok esetben előnyben van. A NACE felmérésében a munkáltatók nagy többsége úgy vélte, hogy a friss diplomások valamennyire vagy nagyon felkészültek az AI munkahelyi használatára. A Business Insidernek nyilatkozó Annie Chechitelli, a Turnitin vezetője szerint a mai hallgatók bizonyos esetekben még a már dolgozó munkatársaknál is jobban használják az AI-t. Ugyanakkor az AI túlzott használata a kitartás és az önálló problémamegoldás fejlődését is akadályozhatja. A „munkára nem kész” fiatalokról szóló vita közben egy fontos szereplőt gyakran kihagynak: magukat a munkáltatókat. A vállalatok hagyományosan vállalták, hogy a pályakezdőknek időt és képzést adnak, miközben alacsonyabb fizetésű, belépő szintű munkakörökben kezdték őket alkalmazni.
A vállalati képzések azonban az elmúlt évtizedekben egyre inkább a közép- és felsővezetők, illetve a tapasztaltabb munkavállalók fejlesztésére koncentráltak. 2023-ra a munkavállalók többsége már arról számolt be, hogy nincs mentora. A kérdés így már nem egyszerűen az, hogy felkészült-e a Z generáció a munka világára. Sokkal inkább az, hogy az egyetemeknek és a cégeknek együtt kell-e felkészíteniük a fiatalokat egy olyan munkaerőpiacra, amely maga is folyamatosan változik. Jason Desentz, a Toshiba HR-vezetője szerint ez közös felelősség: az iskoláknak és a vállalatoknak egyaránt meg kell tanítaniuk a fiataloknak, hogyan működik a munkahely, hogyan kell együtt dolgozni másokkal, és hogyan használható az AI a munkafolyamatok javítására.
Forrás: hrportal.hu
